29.rész - Előre...Előre

A városra kedves fény gyúlt ki, és áthatott mindent. A nap, mely melegítette a bolygót és éltette annak lakóit ,most már szinte középen állt. Több nap telt el azóta. Yuu felpillantott hosszan az égboltra ,majd a társára pillantott ,míg az hallgatagon igazgatta a motorját meg. Amióta Rosso ellátogatott hozzá, ami nem mellesleg 13 napja volt, nagyon furcsa lett. Hallgatag és komolyabb, na nem mintha eddig nem lett volna az. Hime sóhajtott ,majd mosollyal csapott a férfi vállára.
- Két hete álmatlanság gyötör, vagy vissza utasítottak ?
- Csak gondolkodtam.
- Két héten át ?- pillantott zavartan a lány ,mire a vörös hajú srác az arcába húzta a sisak védő lencséjét.
- Inkább kövesd a példámat, indulnunk kell.- azzal felült a motorra és elinditotta a motort.
Hime követte a példáját, s hoszú rózsaszín haját a sisak mélyére rejtette.
~ Talán az a baja, amit a vezető mondott. Az a vén ember ,mindig tervez valamit....mégis...~- gondolkodott el a lány - ~ Lehet igaz abban amit mondot. Csak tudnám, hogy mit jelenthet ez.~
- Yuu, figyelj..- kezdte el Rosso, de ekkor hirtelen közbeszólt a rádió s abban Erika hangja.
- A 103 csapatott kérem. Hallanak? Kuro kapitány, Yuu hadnagy ?
A kapitány kapcsolt s mialatt a motorral mentek, már egymás melett ,az adóvevőre figyelt.
- Halljuk Erika. Történt valami ?
- Erősítés kellene a 4-es C szektorba. Az előző csapattal nem tudunk kapcsolatba lépni.
- Kik voltak kint ?- kérdezte meg idegessen a rózsaszín hajú lány, hangja megremegett.
- Goku és Crystal hadnagy.- válaszolta Erika megszeppenve.
- Nem lesz gond, máris oda megyünk.Adás vége.- kapcsolta ki Rosso ,majd átpillantott a lányra s egyszerre bólintottak. A következő lámpánál ,mikor az autók pirosat kaptak ,ők gyorsan megfordultak egy szép fordulattal s a járművek között cikkázva .
- Rosso!- szólalt a kommunikátorba  a lány. A 4. kerület C szektora..nem családi lakótelep ?
- De..de közvetlenül melette , a D szektorban vannak gyárak, valószínüleg elbújhattak oda.
- Mennyi idő amig oda érünk?
- Ebben a tempóban 5 perc.- válaszolta ,majd elmondta a lánynak a tervét.

A lány sietve lépet ki a konyhába ijedten. Kitárta a kezeit ,de senki nem figyelt úgy fel rá.
- Eltünt Yake!- mondta zaklatottan ,mire Kyo felpillantott lassan.
- Tudjuk.
- És nem csináltok semmit ?
- Már Abel és Rose elmentek megkeresni.- válaszolta Naito az ablakon át a külvárost nézve. Mennyire más ,mint ahol eddig éltek. Furcsa volt ,ebbe csak belegondolni is. Melody azonban elhúzta a száját s zaklatottan csapott az asztalra,
- De fontos nekünk nem? S szegény sérült! Hát miért nem reszünk valamit?
- Kibo és Reijoh azt mondta ne mozduljunk ki innen. Amúgyis, már sokkal jobban van.- simitott végig a virág egyik szirmán Kyo, fehéres kezeivel. Ebben a hónapban ,sápadtabb lett ,mint ahogyan szokott.
Melody zaklatottsága nem múlt el, sőt még idegesebb lett. Végül kapott a kabátja után. Ekkor megszólalt a barna hajú lány ridegen.
- Nem mehetsz ki a menedékről.
- Nem hagyom magára Yuu húgát!
- Ez Kieru parancsa. -  pillantott most rá a lányra s az megértette amit eddig akart vele közölni. Ahogyan bele nézett társa szemébe ,rájött ,Naito sem éppen abban az állapotban volt ,hogy üljön és várjon. Nem egészen értette, miért fogadott szót a parancsoknak, de végül vissza tettte ő is a kabátját s lassan sonfordálva ,leült az asztalhoz, hozzájuk. Fejét az asztallapra boritotta s meg-megremegett.
- Meddig...kell még ezt kíbirnunk? - suttogta, s ezalatt Kyo kezében elhervadt a szirom.

- Nem bírom tovább.- rogyott térdre a fehéres hajú srác s a szája elé kapta a kezét. A szemei vöröslöttek s a teste össze-vissza remegett. A szintén ezüstös hajú lány odafutott hozzá, majd leguggolt ,mellé s a fiú vállára tette a kezét.
- Nem lesz gond, csak bírd ki még egy kicsit Shin. Jó?
- Nem tudom....neee,,, nem megy...- ekkor hirtelen teljesen vörös lett a szeme ,s szinte üveges ,majd a következő pillanatban eltaszította magától a lányt s örült nagy sebességgel el is tűnt. Nin felugrott ,majd aggodalmasan pillantott utána s mialatt elhúzta a száját, kilátszódtak fehér fogai neki is. Maga elé emelte a kezét, ami szintén meg-meg remegett ,mint társának , majd hirtelen összeszóritotta s erőteljesen pillantott előre.
- Várj még Shin.- majd elkezdett futni.
Vagy tíz perc telt bele ,mire megtalálta a fiút, akinek a kezeiben egy kis gyermek volt. Shin arcáról a vér csurgott le s Nin ijedten s idegessen vágott be neki egyet ,mire az nekiütközött a falnak, s felszisszent. A lány hihetetlen idegess volt ,s ösztönszerűen kapta a kislányt a kezeibe. Ismerős volt neki, bár még sosem látta ezelőtt. Gyorsan az ütöeréhez emelte az ujjait s megnyugodva, hálásan fogadta ,hogy a gyermek még él. És túl is fogja élni. Most aludt, így hagyta Nin ,hogy a karjaiban feküdjön. Szemeit azonban gyilkólóan emelte a srácra akinek világosabbá váltak a szemei s fogta a fejét. Elhúzta a száját, bár tudta, nem ismerte be hibáját. Túl büszke volt.
- Nézd meg mit tettél! - kiáltott rá a lány ,s erre Shin felállt s nyugodtan tette a zsebeibe  a kezeit.
- Azt mondta megtehetem. Nem félt.- jelentette ki ,mire a lány lepetten nézett le. - Olyan volt, mintha várt volna rám.- mondta s erre Nin ismételten döbbenten pillantott rá. - Ezért, magunkal visszük. - Azzal odalépett társa mellé s kivette  kezeiből a kislányt ,s az ő őlelésébe vonta a kislányt. Valami felüvöltt, erre kapták fel mindketten a fejüket.
- Jobb ha megyünk.- mondta ridegen a srác mire a lány bólintott halkan.
Ez az üvöltés azt jelentette, hogy pár olyan izé megjelent most, és valószinüleg a kiküldött emberek, rendfentark küzdenek ellenük. Semmi kép nem akartak ezekkel az emberekkel találkozni. Így gyorsan tova siettek.

.
- Crystal! - kiáltott a srác ,mialatt éppen lőtt az egyik gép szörnyre de ez msot hatástalan volt. A lány ,pedig nem volt semerre. Hirtelen lővések jöttek hátulról is s motorrok hangja zúdult az útra. Az egyik motoros felállt a járműre s úgy lőtt a támadóra ,majd mikor az hátra hökölt ,leugrott a már eldölt motorról és a srác mellé futott.
- Hogy vagy ?
- Én jól kapitány...de Crystal eltűnt. - erre Rosso elhúzta a száját s már felállt volna ,mikor felkapta a fejét arra ,hogy a másik motoros elhúzott melletük. Utána kiáltott idegessen.
- Yuu ! - de már semmi esélye nem volt, az elhúzott. Végül a vörös kapitány rápillantott a másik férfira s felsegítette ,majd elővette a fegyverét ismételten.
- Nem lesz baja a hadnagynak.
- Remélem. Menjünk, keressük meg Crystalt ,Goku.
- Rendben.
Azzal hirtelen rátámadtak a mostmár erőre kapott szörnyre .Az elugrott ,majd hosszú fém kezével belecsapott a motorba ,mely felrobbant s ezért a légörvénytől a két férfi esett egyet.
- A franc...- pillantott hátra Rosso ,majd felkapta a fejét és bólintott Goku felé.
- Értettem.- azzal nekirontott s míg ő lefoglalta a dögöt ,Rosso átfutott annak a lábbai alatt és hátulról támadott rá.. A dög ismét csapott s ezáltal eltaláta Goku-t aki a falnak csapódott. . Rosso idegessen pillantott barátjára ,aki elterült a földön. Hirtelen éppen a gép nyakába lőtt volna ,mikor az ledobta magáról s mire megfordult volna már csapott is. A férfi döbbenten vette észre ,hogy nem kapott be sérülést. A szörny karja lefagyott hirtelen ,s bár mindehhez értetlenül átt ,ekkor egy másik, , számára idegen férfi jelent meg jégkék szemekkel. Ő tartotta a kezét ,de a tekintette rideg és komoly volt. Miútán bele vágott a gépezett gerincébe azt lefagyasztotta s Rosso csapásától össze is tört az egész. Ezután a vörös hajú férfi ,odarohant társához, aki eszméletlenül volt.
- Goku...- kezdte de az nem válaszolt, de élt, mivel szusszogott. A kapitány csak arra pillantott fel ,mikor két lábbat látott maga mellett. Felvonta a szemöldökét.
- Ki maga ?
- Nem érdekes. Vigyázzon rá, a lány is biztonságban van....- kezdte s ekkor valami bent felrobbant s ijedten kapta oda a fejét. -  kibo...- suttogta s máris rohanásba kezdett.
Rosso értetlenül nézett ,majd letette a földre Goku-t s ő is futni kezdeta gyár felé. bent még mindig voltak olyan dögök nagyobbak, kisebbek. Mikor beértek megtorpantak egy pillanatra mert nagyrészt a folyosót vér áztatta. Reijoh, idegessen támadott a szörnyekre, mintha nem is ember lenne, ollyan mozdulatokkal és szinte artista ugrásokkal intézte a támadásait. Rosso ,közben csak az alapkiképzésben, és tovább képzésben és emberi ösztöneit használhatta. De ezeket sem lehetett lebecsülni..Mikor végre úgy tűnt ,hogy végeztek a szörnyekkel Reijoh felpillantott ijedten ,mert mögötte csapott le az egyik életben lévő. A következő pillanatban azonban ez is össze esett.
- Kibo! - terült el egy nyugodt mosoly Reijoh arcán ,mialatt meglátta a férfit ,akineka szemei vöröslöttek, azonban az ahogyan  rápillantott lefagyott a fiú (lány) arcáról a mosoly s máris utána kapott, mert kedvese össze esett. Rosso ,csak nézte őket, majd ahogyan észrevett a romok között hátul egy testett, rögtön oda futott s lehajolt  a lányhoz.
- Crystal,...- motyogta de az nem válaszolt.,gyorsan felkapta a karjaiba a könnyed testett s mire vissza pillantott a másik kettő már nem volt ott. Elkezdett kifele menni, de az ajtóban szembe találta magát Goku aggodalmas teintetével.
- Jól van.
- Crystal...- futott oda a férfi ,majd nyugodtan elmosolyodott. - Mi történt?
- nem tudom....- rázta a fejét Rosso - láttad Yuu-t ?
- Nem.

Ezalatt Hime eljutott egy helyig s ott leállitotta a motort, majd leszált róla s levette a sisakját. Hirtelen apró mozgásra lett figyelmes s ezért a sikátorhoz emelte a tekintetétt. ímár indult volna ,mikor hívást kapott. Megnyomta s zöld hologram jelent meg előtte Rosso arcával.
- Mégis mit képszelsz ? Merre vagy ?- hangzott az ideges kérdés.
- A gyárak szélén egy gyárban. A szektor északi részén. Láttam erre valamit.
- Itt kellett volna lenned !
- Hogy vannak ?- engetde el a füle mellett a szavakat.
- Jól. De még számolunk.
- rendben.- azzal kinyomta a beszélgetést. Aggodalmasan pillantott maga elé s járatta az agyát ,hogy vajon mit láthatott s miért volt fura érzése. Tudta ezért nagy büntetést fog kapni ,de örült ,hogy végülis nem lett nagy gond. A következő pillanatban ismételten a sikátorhoz emelte a tekintetétt ,mikor onnan fura hangok jöttek. Hime elkezdett oda rohanni ,amikor egy pillanatra meglátta az alakot. A szivében remény és félelem gyűlt, a lépteit sietette.
- Várj! - kiáltott ahogyan elért a sikátorba s ott tőle 10 méterre állt egy alak, kinek kilététt most árnyék és sötétség fedte, Bár úgy tűnt menekült, a lány szavaira megtorpant és felé fordult.
Hime teste megremegett s lassan lépdelt felé, majd mikor hirtelen kigyúladt a fény, mindketten elkapták a tekintetüket oldalra. Egy helikopter volt felettük az épületnél.
Hime ijedten pillantott a fiúra s ekkor találkozott azzal a zavart tekintettel.
- Kieru...- motyogta s utána kezdett futni ,de az gyorsabb volt s mikor kiért a sikátor másik oldalán ,egy motorra szállt s elment. A  rózsaszín hajú lány megtorpant s nézett utána. Teljesen össze zavarodott és nem értett semmit. A szivéhez emelte a kezeit.
- itt...vagytok....

- Mi történt ? - kiáltott ijedten Melodí ,mikor Reijoh és Kibo vissza ért. Kyo és naito is felpattantak aggodalmasan s segitettek a féldémont a szobájába vinni, majd Melody rohant egy vizes tálért, míg Naito hozott kötéseket. Reijoh zaklatottan fogta meg kedvese kezét, majd elkezdte ápolni. A féldémon csak felszisszent, erősen vérzett még mindig.