- Ja �s, Ayko k�ld�tt egy t�sk�t. Azt mondta van benne valami, aminek nagyon fogsz �r�lni. –mondta Tei, a fi� pedig �tadta a l�nynak a csomagott. Mikor az kinyitotta t�rdre rogyott �s nevetve s�rni kezdett.
- Hogy te milyen h�lye tudsz lenni n�ha, Ayko. –t�r�lgette a k�nnyeit kucogva, �s mag�hoz szor�totta a zacsk� nyal�k�t.

Ayko f�radtan �rkezett haza, m�r hajnalodott. Ideges lett, hogy nem tal�lta otthon unokan�v�r�t, ez�rt el�vette a telefonj�t �s felh�vta.
- Hamano Ayumi telefonja, Hamano Ayumi �ppen r�szegen par�d�zik Roy Rewrite Heaven, vagyis az �n lak�somban m�r egy ideje, ak�rki is vagy VIDD INNEN!
- Rew, nyugi. –sz�lt a telefonba v�gre.
- Ayko?
- Igen.
- VIDD M�R HAZA! Ami�ta n�lam van csak benyakalja az �sszes pi�t, azt�n alszik, nekem is van �letem, nem fogok r� vigy�zni, egy�bk�nt is, mi a franc�rt n�lam b�g? TE MEG HOL A PICS�BA VAGY?
- J�, nyugi �reg, mindj�rt ott vagyok, ok�?
R�videsen meg�rkezett. Benyitott, de meghallotta, hogy Ayumi halkan s�rdog�l, Rewrite pedig dorg�lja.
- Hi�ba m�r! Ut�lhatod, amennyire csak akarod, az nem visz el�r�bb! Nem tudom, mire kell a sr�c, de ha Tei-nek igaza van, akkor � is k�l�nleges, fogadd el v�gre! Nem v�ltoztathatsz azon, hogy t�nkrement a kapcsolatotok r�gebben, de mi�rt ne pr�b�lkozn�l majd a jav�t�son? Mindketten hib�ztatok, l�pj t�l rajta, a te dolgod most az, hogy haladj el�re, �s tal�n ehhez szemet kell hunyni dolgok felett, de vezet� vagy, viselkedj is �gy!
Csend lett. Ayko bes�t�lt, kezet ny�jtott Ayumi-nak. �elfogadta, fel�llt, intettek egyet a fi�nak, �s kis�t�ltak.
- Igaza van. –sz�lt hossz� percek m�lva a fiatalabb.
- Igen, tudom. N�ha... de csak n�ha... lehet l�tni rajta, hogy hatunk k�z�l � a legjobb vezet�.

Semei leguggolt a l�nyhoz, �s felseg�tette, � kinyitotta a zacsk�t, kivett egy nyal�k�t, �s egyb�l vid�mabb lett. A zacsk�t nem, de a t�sk�t viszaadta, adott egy nyal�k�t Seimei-nek is.
- Most, ha megbocs�jtotok, nekem mennem kell.
- Tei, k�sz�n�m, hogy elhoztad �t. M�r csak egy tagot kell megtal�lnunk, �s mehetek v�gre haza. –s�hajtott a l�ny.
- B�rcsak ne kellene hazudnom m�soknak. –szomorkodott. A l�ny Aysiro-ra n�zett.
- Van egy tollad?
A fi� adott. A l�ny egy zsebkend�re �rt valamit.
- Vidd csak sz�pen Ayko-hoz, ett�l majd megnyugszik. Mi meg menj�nk, ha vissza akarunk �rni, miel�tt vil�gos lenne. –n�zett Seimei-re.
- �n most visszavonulok, Real-chama, de ha sz�ks�ged lesz r�m csak sz�lj. –Real b�lintott, � pedig elt�nt, �s Tei elk�sz�nve tov�bb �llt.
- Mi�rt h�v t�ged mindenki Blair-Ishiko-nak, ha ez a kis szellem Real-chama-nak?
- Mert el�sz�r Blair-k�nt voltam ismert, azt�n Ishiko-k�nt.
- Figyelj, �n nem tudom miket hallott�l r�lam, de... –�m a l�ny a sz�j�ba nyomott egy nyal�k�t.
- Hallottam j�t is, rosszat is, de saj�t magam form�lok majd v�lem�nyt.
- K�sz. –mosolyodott el.

Akkor �rkeztek, amikor a t�bbiek �bredeztek.
- Real? –nyitotta ki a szemeit Raven.
- N�zd csak, kit tal�ltam. � is egy Secuutus.
- Mi? –ugrott fel, Haji is fel�llt, Kokoa-nak Real seg�tett, m�g nagyon �lmos volt.
- Real, megint elcsatangolt�l? –n�zett r� agg�dva Haji.
- Jaj ne par�zz, n�zd, egy Secuutus-al t�rtem vissza! –mutatott a fi�ra, aki csak intett egyet. Kokoa el� s�t�lt, �s a fi� elt�totta a sz�j�t. Mivel csak Real nem volt d�bbent a t�bbiek k�z�l, �gy � ezt mosolyogva n�zte.
~ Szerelem els� l�t�sra? –kuncogott mag�ban.
- Mi? –ny�gte ki Raven, mire az �j fi� is felocs�dott.
- � is egy Secuutus. –vont v�llat Real.
- Nem �rtem. Hol tal�lkozt�l vele. –s�t�lt a l�ny mell� Haji.
- Tal�ltam. –vont v�llat ism�t.
- Hamano Aysiro. –mutatkozott be.
- Haji, Raven, Kokoa. –mutatott r� arra Real, akinek a nev�t mondta.
- Nem �rtem. –ism�telte Haji, Real Aysiro fel� biccentett, mire az megmutatta a jel�t.
- Az isten h�ta m�g�tt te mer� v�letlenb�l �sszefutsz egy Secuutus-al, pont amikor mindenki alszik! Ez h�lyes�g! –sz�lt kem�nyen Raven, mire Real Aysiro mell� l�pett.
- Had ne magyar�zzam! Itt van, �s k�sz!
- Real kisasszony, nem kellene... –de f�lbe lett szak�tva. �m most nem Real fel�l. Haji a l�ny m�g� l�pett, �s egyik kez�vel �tfogva a mellkasa felett mag�hoz h�zta.
- A kisasszony, hercegn� �s egy�b tiszteletet kiv�v� megnevez�s az �n reszortom. –mosolygott bar�ts�gosan.
Real h�l�san n�zett Haji-ra, ami�rt meg�rtette, nem �ll sz�nd�k�ban elmondani a t�rt�nteket, �s ami�rt seg�tett neki ebben, de l�tta rajta, hogy t�nyleg komolyb�l mondta.
- Aysiro, mutasd meg nekik mit hozt�l. –k�rte Real, hogy v�gre elterelje a t�m�t. Kokoa, mint a k�v�ncsi kiskutya pakolta ki a holmit.
- Real! –sz�lt ism�t kem�nyen Raven.
- J�. Tudni akarod? K�t bar�tomnak az unokatestv�re! T�bbet nem vagyok hajland� mondani!
Raven b�lintott. �gy m�r sokkal k�nnyebben fogadta el a h�rtelen j�tt Secuutus-t. A k�t l�ny kivett tiszta ruh�t, t�volabbra mentek hogy �t�lt�zzenek, ezalatt a fi�k is ugyan�gy, majd reggelibe fogtak. Aysiro kig�vad� szemekkel n�zte �ket.
- Mit lesel, mi m�r nem is tudom hanyadik napja porty�zunk, te csak most j�tt�l! –v�gta hozz� Real, mire a sr�c csak b�lintott.

Real nehezen nyitotta ki a szemeit. K�r�l�tte csup�n a feh�rs�g volt. Fel�llt, meglepetten n�zte mag�n a feh�r kimon�t.
L�ptek hangj�ra lett figyelmes, el�re tekintett. Egy miko-kimon�ban egy v�r�s haj�, nagy barna szemekkel meg�ldott kisl�ny integetett neki, �gy odafutott hozz�.
- Hol vagyok? –k�rdezte, a l�nyka nem v�laszolt, csak szaladni kezdett.
- H�! V�rj! –ki�ltott ut�na, �s � is fut�snak eredt. Amikor a l�nyka meg�llt, a feh�rs�g enyh�lt. Real k�rbe n�zett.
- Ez...
- Ismer�s?
- Igen... itt haltam meg... de... ez most nem... valahogy m�s.
- Amikor el�sz�r j�rt�l itt, nem �rezted, hogy m�r azel�tt is volt�l itt?
- Kellett volna? –n�zett le r�.
- Ez az a hely, ahol megsz�lett�l.
- Ez? Deh�t... –�m csecsem�s�r�s szak�totta f�lbe, kicsit megremegett.
- Ne f�lj. –fogta meg a kez�t.
- Mi ez a hely?
- Itt vannak azok a gyerekek, akik nem sz�lethettek meg. N�ha s�rdog�lnak.
- De ha �k itt vannak... �s most �n is... nem azt mondtad az el�bb, hogy �n itt sz�lettem?
- De igen. –mondta, �s megindult vele. A feh�rs�g egyre halv�nyodott, a nap f�nyesen s�t�tt ki, �s vir�gok ny�ltak szertesz�t, el�tt�k egy kis foly� kellemesen csobogott. A l�nyka elengedte Real kez�t, �s a vir�gok k�z�tt kezdett futkosni. Real is el�r�bb ment, le�lt a foly� el�, beledugta a kez�t. Sz�tn�zett, majd let�pett egy vir�got, m�gegyet, �s m�gegyet...
Amikor a l�nyka megunta a futkos�st le�lt mell�, Real a fej�re rakta a kis koron�t, amit a vir�gokb�l csin�lt, a kisl�ny nevetett, � is let�pett egy vir�got, �s Real haj�ba tette.
- Sz�p ez a hely. Ti itt �lhettek?
- Mi nem �l�nk. –r�zta meg a fej�t, Real elt�totta a sz�j�t, �gy folytatta: - Mondtam... itt vannak azok a gyerekek, akik nem sz�lethettek meg.
- De... nem, �n l�ttalak t�ged! Pont... –de azt�n leesett neki- itt. –hajtotta le szomor�an a fej�t.
- �rted m�r?
- Mi�rt k�vetsz engem?
- Szimpatikusnak t�nt�l. �s mert ezen a helyen sz�lett�l, ahol �n vagyok. Te, aki tudsz aludni, �s �n, aki �r�kk� alszom.
- Te vagy... –t�totta el a sz�j�t, megragadta a karj�t – Te vagy Arashi kish�ga?
- Nem lehettem az, hisz nem sz�lettem meg. Amikor te el�g er�s lett�l, �n kiszakadtam innen. Szerettem volna, ha te vetel v�get egy olyan �letnek, amely el sem kezd�dhetett.
- Nem �rtem... mi�rt nincs megnyugv�sod m�g mindig? –engedte el.
- Ezeknek a gyerekeknek soha nem lesz. Hi�nyzik nekik az anyjuk �rint�se. Eml�kszem a n�re, akinek az �lmaiban voltam. Azokban az �lmokban mindig kedvesen �rt hozz�m.
Real megd�bbent, majd h�rtelen s�rta el mag�t. A l�ny f�l�nken k�zeledett fel�, Real gyorsan mag�hoz szor�totta.
- Sajn�lom! Annyira sajn�lom! Pedig megesk�dtem! Sajn�lom! –zokogta.
- Semmi baj. –j�tt ki annyira az �lel�sb�l, hogy egyik kez�vel le tudja t�r�lni a k�nnyeket.
- De igen, van!
- Nem, nincs. –nevette el mag�t – Amikor ott voltam, te �t�lelt�l �s megnyugtatt�l, amikor visszat�rtem, te megbocs�jtott�l. De am�g nem �rted, mekkora felel�s�g van rajtad, addig k�vetnem kellett... nem tudom mi�rt... tal�n csak... szerettem volna tudni, hogy j� helyen vannak-e azok az emberek, akik a szeretteim lettek volna. Ezek a gyerekek �r�kk� v�gyni fognak a kedves �rint�sekre. De neked nem kell. Te, aki Haru �s Ame j�vend�beli gyermeke lett�l volna, amikor egy j�vend�beli kiv�lasztott nem sz�letett meg, a hely�be tudt�l l�pni.
- Sz�val ez�rt... ez�rt kezdtem kiv�lasztottk�nt. –szipogott.
- A visszat�r�seid... az�rt �gy t�rt�ntek, mert nem �llt�l m�g k�szen. Amikor te s�rsz, ezekre a gyerekekre es� hull, ez�rt szomor�ak �s s�rnak �k is. Sok�ig rem�nykedtem abban, hogy majd �n fogom v�gasztalni azokat, akiket szerethettem volna. Ez bel�l nagyon f�jt... f�jt, hogy nekem nem lehetett, neked pedig igen. �s te bel�l, tudat alatt hib�snak �rzed magad, pedig a m�sodik tal�lkoz�sunkn�l �n hib�ztam. De m�r r�j�ttem, hogy nekem �ket kell v�gasztalnom. Neked pedig a kiv�lasztottakat, akik az �rz�sekb�l nyerik az energi�jukat. De tudom, hogy nehezen vagy k�pes elfogadni a t�rt�nteket. Ez�rt most �n bocs�jtok meg neked. –�llt fel, �s kezet ny�jtott neki.
- Nem tudom... nem vagyok benne biztos.
- Ugyan. –nevetett ism�t – Neked ott a helyed. Nem kell f�lned att�l, hogy elhagysz minket. Mert mi mind sz�m�tunk r�d!
Real lassan fogta meg a l�nyka kez�t. Az felseg�tette, �s s�t�lni kezdett vele, a feh�rs�g egyre kezdett bebor�tani mindent.
- Vigy�zni fogsz r�juk?
- Igen. Megesk�sz�m. –b�lintott.
- Nagyon vigy�zz r�juk. Mert �k fontosak lettek volna nekem. Most neked fontosak. K�l�n�sen r� vigy�zz! Nagyon hi�nyzol neki!
- Vigy�zni fogok r�, az �letem �r�n is!
- Mond el neki. Mondj el neki mindent, ha �jra tal�lkoztok.
- Elfogok.
- �s te meg v�sd a sz�vedbe �r�kre, hogy nem csak egy l�ny vagy, aki p�t�l neki valakit, akit nem �rinthet meg. Hanem te vagy az, akinek szeretn� fogni a kez�t... te vagy a kish�ga, �s ezen nem v�ltoztathatsz. Senki nem v�ltoztathat a t�rt�nteken. De a j�v�t m�g form�lhatod. –mosolyodott el ism�t, �s a szeme egyre s�t�tebb lett.
- K�sz�n�m! –s�rta el mag�t ism�t. A feh�rs�g elvak�totta, �s �rezte, hogy a l�nyka elengedi a kez�t.
Amikor kinyitotta a szem�t Kokoa arc�t l�tta maga el�tt.
- Fel�bredt! –ki�ltott boldogan, mire mind k�r� gy�ltek.
- J�l vagy? –�ltette fel Aysiro.
- Mi t�rt�nt? –k�rdezett.
- Elaludtunk mind este, te meg nem kelt�l fel. –hadarta Haji. Real lassan fel�llt, kiropogtatta a nyak�t.
- Biztos rendetlenkedik a v�rkering�sem. –�s�totta. Kokoa rohanva �lelte �t.
- Megijesztett�l!
- Ne haragudj. –simogatta meg a fej�t.
- Nem kellene visszafek�dn�d? Csak most kelt�l fel. –l�pett mell�j�k Raven.
- �, nem kell. Ink�bb s�t�lok egyet, att�l jobban leszek. Velem tartasz, Kokoa? –engedte el, �s fel� ny�jtotta a kez�t.
- Persze, Real! –mosolyodott el, amikor megfogta.
~ �k t�nyleg... fontosak nekem. A te feladatod, hogy vigy�zz a gyermekekre, akik �r�kre alszanak, �n pedig vigy�zok a szeretteimre, akik tudnak aludni. Most, hogy v�gre rendezt�k m�ltunkat, Levo, m�r csak annyit kell tennem, hogy a j�v�ben beteljes�tem az �lmot, amelyet ti �r�kre �lmodtok!