- Ha valaki feny�ti a testv�red… mindent elk�vetn�l az�rt, hogy ez ne legyen �gy?

Hideg sz�l f�jt, az es� pedig zakatolt. Pont �gy, ahogy a l�ny sz�ve. Egy t�parton �lt, felh�zott l�bait �tfogta karjaival.
- Tal�n amikor magamhoz t�rtem �tvettem Blair eml�keit.

[ - Ha valaki feny�ti a testv�red… mindent elk�vetn�l az�rt, hogy ez ne legyen �gy?
- Arashi? –fordult fel� Ishiko d�bbenten.
- M�r v�rtam mikor j�ssz. –mosolyodott el, Dereck csak egy „Ch” –hangot hallatott fennk�lten.
- Dereck? –kapta r� a tekintet�t most. A fi� Ishiko m�sik oldal�hoz k�zel�tett, amikor elhaladt mellette ugyan�gy fogta meg a szabad csukl�t, mint ahogy rabs�gba esett a m�sik.
- K�teless�gb�l, szeretetb�l, vagy csak hogy ne unatkozzunk… nem sz�m�t, mi�rt k�veted el, csak az, hogy megteszed, hogy ha valaki feny�ti a testv�redet ez ne legyen �gy.

- Sz�val ezek azok. �s, miket lehet vel�k kezdeni? –n�zett az asztalon l�v� k�l�nleges krist�lyokra a m�sik macskaf�l�.
- �n egyszer unatkoztam, �s egym�sra pakoltam �ket. Ekkor j�ttem r�, hogy ez igaz�b�l egy g�mb�t ad ki, ha egybe rakod. –sz�lt Kaito.
- Szerencs�nk, hogy m�g unatkoz�sod k�zben is j� megfigyel� vagy. –adott puszit az arc�ra bar�tn�je.
- Egy g�mbalakot? –l�pett vissza k�z�j�k Sierpe.
- Igen.
- Ez az eg�sz egyre zavarosabb. Mikor fogunk vajon v�gezni? –s�hajtott Touya f�radtan. Misa m�g� l�pett �s massz�rozni kezdte a v�ll�t.
- Ezek a l�pisz lazuli k�vek sz�val kitesznek egy g�mb alakot. –t�n�d�tt hangosan Sierpe.
- Eszedbe jutott valami? –Kaito szeme val�s�ggal ragyogott a k�v�ncsis�gt�l.
- Ez akkor tulajdonk�ppen nem egy krist�lyg�mb?
- Krist�lyg�mb? –k�rdezett vissza.
- Tudod, t�r�keny g�mb, m�gikus er�vel.
- Gondolod, hogy az lenne?
Rewrite se sz� se besz�d odament, ragaszt�val a kez�ben, �s elkezdte �sszerakni.
- Nem k�ne el�sz�r egy�ltal�n elk�pzeln�nk hogy �ll �ssze? –sz�lalt meg halkan ism�t Kaito.
- Nem, Rewrite-nak kiv�teles k�z�gyess�ge van, �s m�r l�tja fejben, hogy mik�nt illeszkednek a darabok. –nyugtatta meg Nuru.
N�h�ny perc m�lva m�r k�sz is volt, elf�rt a fi� tenyer�ben, kicsit dob�lta is, majd Touya-nak dobta.
- Mi�rt nekem? –csod�lkozott.
- �n nem vigy�zok r�. Tudod, hogy nem b�rom ezt az eg�szet.
- De ez elvileg megn�veli az er�nk.
- Nekem nem kell. –vont v�llat, ism�t �s�tott.
- Jaj Rewrite. N�ha t�ls�gosan f�lv�llr�l veszed a dolgokat. –veregette Ayumi h�tba.
- Mintha egy szikl�b�l lenne kifaragva. –n�zte jobban Kaito.
- T�nyleg! –vette �t Orime Touya-t�l.
- Egy szikla? –ism�telte Sierpe.
- F�ny… s�t�t… szikla… ez nem �gy hangzik mint az a legenda?
- Milyen legenda? Kezdj bele.
- A Nap istenn�j�r�l. A b�tyja mindig gonoszkodott vele, egyszer behaj�totta a lovak �rny�k�t a l�ny templom�ba. A templom sz�zei �ppen varrtak, �s egy �les varr�eszk�z hal�lra sebezett egyet a l�nyok k�z�l. Az istenn� emiatt elrejtette �nmag�t egy nagy szikla m�g�, �s �gy az eg�sz vil�g els�t�tedett. �gy az istenek kidolgoztak egy tervet, hogy hogyan hozz�k ki a vil�goss�g istenn�j�t a szikla m�g�l. Hatalmas �nneps�get rendeztek a szikla el�tt, �s a Napistenn� annyira k�v�ncsi volt, hogy megk�rdezte t�l�k, mi t�rt�nik. Egy isten v�laszolt k�z�l�k,” Egy m�sik hatalmas isten l�pett fel, �s neki tartjuk az �nneps�get.” Amikor Amateras egy pillanatra kimozdult a szikla m�g�l, hogy kin�zzen az istenek el�hozt�k a szikla m�g�l, �s a naps�t�s �jra beragyogta a f�ldet.
- Sz�vaal szerinted ez a g�mb abb�l a szikl�b�l van? Ez mit jelent?
- Azt… hogy b�rmi is fog t�rt�nni… az napnyugtakor lesz, vagy ut�na. –Rewrite v�laszolt helyette.

A nap lassan lenyugodott. Orime halkan szuszogott �lm�ban.
Egy hossz� t�zv�r�s haj� kisl�ny siet�sen szedte a l�bait.
- H�! H�-�! V�rj m�r meg! –ki�ltott valakinek. El�tte ment, hossz� ez�st haja lebegett ut�na.
- Siess jobban. –fel� sem n�zett, �gy mondta.
 ~ Csak ny�g ez a gyerek a h�tamon. Minek engedtem, hogy velem tartson.
Sz�ve heves �rzelmeket dikt�lt, ahogy arra gondolt, m�r nem sok kell �s v�ge.
A kicsi be�rte.
- �hes vagyok.
- �n is. –t�volodott el a zavart gondolatokt�l – Fogjunk halat.
A magasabb k�nny�szerrel ugrott egy f�ra, �s t�rt le egy vastag, hossz� �gat, majd le a kicsihez, aki csillog� szemekkel n�zte eme lazas�got –m�r ahogy � k�nyvelte el mag�ban.
- Kihegyezz�k a v�g�t �s sim�n lehet vele hal�szni. –n�zte meg szerzem�ny�t. A kicsi sz�tn�zett, de sehol nem tal�lt el�g nagy k�vet, ami alkalmas lenne.
- Majd a t�n�l n�zz�k meg. Ott biztosan vannak nagyobbak, minden t�n�l van. –indult meg ism�t, a m�sik kiss� elkomorodva k�vette. Feln�zett r�, �s szeretett volna haszon lenni neki, b�r � soha nem �reztette vele m�g ezt, s�t, mintha csak az �tj�ban lenne.
Ahogy ki�rtek az id�sebb a kicsinek dobta az �gat, levette a fekete cip�j�t �s a fekete t�rdzoknij�t, majd keresg�lni kezdett a sek�ly v�zben. A kicsi v�gigm�rte.
A meztelen l�bakat t�rdt�l fodros, sz�rke kock�s szoknya takarta, fel�l mind�ssze csak egy feh�r ing volt rajta, hossz� ez�st hajv�gei belel�gtak kicsit a v�zbe. Ahogy a napf�ny megcsillant a v�zben �s elhom�lyos�totta kiss� a fiatalabb l�t�s�t, az gy�ny�r�nek l�tta �tit�rs�t.
- Meg is van! –mosolyodott el, felkapta a v�zb�l a kiv�lasztott k�vet, majd kiment a v�zb�l, ler�zta a l�b�t, a kisebb k�l�n�sen is feh�rnek l�tta.
Oda�lt a kicsi mell�, �tvette az �gat �s elkezdte csiszolni a v�g�t. A kicsi csak n�zte, elmosolyodott. Nem tudta volna megmondani, mi ez az �rz�s. Szeretet lenne? Egy szerelmes k�ly�kkuty�hoz hasonl�totta volna mag�t legsz�vesebben, ahogy erre az �rett, okos, er�s sz�ps�gre n�zett, �s eld�nt�tte ha t�rik, ha szakad olyan lesz mint �.
~ M�g ha te nem is gondolkodsz �gy r�lam… m�g ha l�b alatt vagyok is… veled szeretn�k menni… �s egy nap… egy nap olyan er�s szeretn�k lenni, mint te!
- K�sz van! –mondta boldogan, a kicsi kiz�kkent, majd � is nagy mosollyal n�zte a v�geredm�nyt.
- Akkor fogjunk halat. –�llt fel a nagyobbik �s visszament a v�zbe, a kicsi sebesen ugrott fel.
- V�rj! –ki�ltott.
- Mi az? –fordult fel�, mire a m�sik levette az �gyszint�n fekete cip�j�t �s a fekete harisny�j�t szint�n, majd mell� futott a v�zbe, �s egyik oldalt kiszedte a hajszalagj�t, majd �sszek�t�tte a hossz� ez�st hajat.
- Nehogy vizes legyen.
� nem v�laszolt, csak belesz�rt a v�zbe, ahol l�tott egy halat, de az v�g�l el�szott. A kicsi megriadt, azt �rezte, hogy m�rgesek r�, �gy ink�bb lassan kis�t�lt a v�zb�l, �s le�lt, felh�zta a l�bait �s �sszefogta a karj�val. Az id�sebb oldalt r�sand�tott. V�r�s kock�s szoknya, felette r�vid fodros ujj� halv�nyr�zsasz�n ing, maslival a nyakban. K�t oldalt felfogott haj�b�l, most az egyikkel m�r szabadon j�tszhatott a szell�.
Elkapta tekintet�t a v�zre, mivel elsiklott a l�b�n�l egy hal.
- Megvan!

Mik�zben m�g pr�b�lkozott fogni p�rat, addig a kisebb t�zif�t gy�jt�tt, egyszer megint bemer�szkedett a v�zbe k�t k��r, de futott is ki, nehogy v�letlen�l �tit�rsa megsz�rja. Kint �lt, a rak�s fa mellett, �s a k�t k�vet �sszecsiszolgatva pr�b�lt parazsat sz�tani, ami nem volt k�nny�, de v�g�l siker�lt. A magasabb pont akkor v�gzett, amikor a t�z sz�pen kezdett lobogni. A kicsi m�r b�tran ment a v�zbe nagyobb k�vek�rt, a t�z k�t oldal�hoz rakta �ket. M�soknak �gy t�nhetett, mintha egy unatkoz� gyerek v�rat �p�tene, mivel el�g magas lett, de ez az�rt volt sz�ks�ges, hogy az �gat nyugodtan a t�z f�l� rakhass�k v�zszintesbe, had s�lj�n az eb�dj�k.
A magasabb gyomra korgott egyet, r�tette a kez�t, majd kifek�dt.
- Rem�lem hamar elk�sz�l. –sop�nkodott. A kicsi odament �s hozz��rt az egyikhez.
- M�r majdnem! –mosolyogta fel�, mire a nagyobbik a k�ny�k�re t�maszkodott. Egym�s szemeibe meredtek. A nagyobbik gy�ny�r�nek tal�lta a barna, megnyugtat�, kedves szemp�rt, nem b�nta, hogy most elveszett benn�k. A kisebbik is csak n�zte a v�rsz�n� szemeket, melyek m�r az els� pillant�sra hatalmukba ker�tett�k. Azut�n amikor r�eszm�lt, hogy t�rsa �gymond elveszett a szemeiben h�rtelen elpirult, �s ahogy ezt az id�sebbik megl�tta hangos kacajokat hallatott h�travetett fejjel.
- Ne m�r! –m�rgel�d�tt a kicsi.

- K�sz. –vette el az �gat a magasabb, k�t-k�t hal jutott nekik, egyb�l meg is ett�k.
Beesteledett. A magasabb a kisebbik m�g� �lt, kivette saj�t haj�b�l a szalagot �s elkezdte befonni az egyik oldalon szabadon hagyott t�zv�r�s hajat.
- Lassan ehetn�nk m�st is. Holnap felm�szok n�h�ny f�ra amin van f�szek, h�tha tal�lunk toj�st. Meg szedek bogy�kat.
- Halon, mad�rtoj�son �s bogy�kon �lni… ki kell jutnunk ebb�l az erd�b�l v�gre. –mondta, mik�zben m�gis ink�bb kibontotta a m�sik r�szt is, �s elkezdte befonni. A kicsi m�r megszokta, �s �lvezte, hogy a l�ny est�nk�nt b�bel�dik a haj�val.
Egym�sra n�ztek elv�r�s�dve. T�ny ami t�ny, p�r napja megpr�b�ltak kis�llatot fogni, de ak�rmi akadt a csapd�jukba, egyszer�en nem tudt�k lev�gni, t�l aranyosnak l�tt�k, emiatt sz�gyenkeztek m�g egym�s el�tt is.
- Szerinted meddig maradunk itt m�g?
- �n nem sok�ig b�rom m�r. Jobb ha alszunk. Holnap neh�z napunk lesz, mert ha t�rik ha szakad, elhagyjuk v�gre ezt az erd�t!

M�snap reggel az ez�sthaj� l�ny finom illatra �bredt. V�r�shaj� bajt�rsn�je a reggelij�ket k�sz�tette.
- Fel�bredt�l? –der�lt fel az arca.
- Mi ez az illat?
- K�pzeld, k�gy�!
- K�gy�?
- Fogtam egyet. Van ahol megeszik.
A l�ny oda�lt mell� �s n�zte ahogy s�l a reggelij�k. Miut�n megett�k indul�snak eredtek.
M�r egy ideje tekerg�ztek a magas f�k k�z�tt, de m�g nem bukkantak civiliz�ci�ra. A magasabb pont kid�nt�tt egy f�t, hiszen szinte eltorlaszolt�k az utat. A kisebbik m�g�tte botork�lt.
- Hallod? –fordult fel� a magasabb.
- Mi ez a hang? Csak nem egy foly�?
- Azt hiszem. Jobb ha megn�zz�k. Tal�n elvezet valahova.
Nehezen b�r, de ki�rtek a foly�hoz, odafutottak �s m�lyen ittak bel�le. Hi�ba, nem volt mibe vizet rakt�rozniuk, ez�rt mindig igyekeztek v�z k�rny�k�n �jszak�zni.
- T�l nagy a csend. –n�zett sz�t az id�sebb. Val� igaz, semmilyen �llatot nem hallottak.
H�rtelen egy hatalmas medve rontott ki az erd�b�l, a k�t megriadt l�ny pedig beleesett a foly�ba. Nem volt id� taktik�zni, �szniuk kellett, m�gpedig az �let�k�rt. Mikor m�r csak t�volr�l hallatszott az �v�lt�s megnyugodtak, a kicsi meg akart �llni, de nem siker�lt.
- Ez… t�l nagy a sodr�s! –ki�ltotta. A magasabb ism�t csak k�r�ln�zett, de nem l�tta mibe lehetne megkapaszkodni. A sodr�s k�zben pedig egyre nagyobb �s er�sebb lett, �k pedig most m�s hangot fedeztek fel.
- V�zes�s! –ki�ltotta most az id�sebb, mire a kicsi sik�tott. Megpr�b�ltak egym�s k�zel�be �szni, de nem siker�lt. A kisebbik h�rtelen megakadt valamin.
- Itt ki�ll egy kis szikla! –ezzel kiny�jtotta t�rsa fel� a kez�t – Pr�b�ld el�rni!
- Nem… nem megy! –kezdett a sodr�ssal ellent�tesen �szni.
- Menni fog! –ny�jt�zkodott jobban, v�g�l t�nyleg elkapt�k egym�s kez�t, a kicsi cs�szni kezdett el�re.
- Engedj el! –sz�lt r� az ez�sthaj�.
- Miket besz�lsz?!
- Engedj el, �gy ler�ntalak!
- Nem! Nem engedlek el! –pr�b�lkozott h�zni, de a l�ny v�g�l belekarmolt a kez�be, a nem v�rt f�jdalom �rzete miatt a kisebbik pedig elkapta a kez�t. Tudta, nincs lehet�s�g a visszah�z�sra, ez�rt ink�bb ut�na ugrott, �t�lelte.
~ Ha itt halunk meg… legal�bb veled halok… -szor�totta meg jobban, a m�sik is �tfogta.
~ Kis buta…
Sik�tva zuhantak a m�lybe. A becsap�d�s nagyon er�s volt. Egy pillanatnyi eszm�letveszt�s ut�n a magasabb kinyitotta v�rv�r�s szemeit, m�r nem �rezte kis �tit�rsa szor�t�s�t, keresni kezdte. Az egyre m�lyebbre zuhant, l�that�an nem volt eszm�let�n�l. T�rsa ut�na �szott, �pphogy el tudta kapni a csukl�j�t, m�r neki sem volt leveg�je. Amint felsz�nre hozta h�tba verte, mire az k�h�gni kezdett. A nagyobbik megk�nnyebb�lten �szott a part fel�.
Szapor�n vett�k a leveg�t.
- Csin�ljuk m�g egyszer! –ki�ltott fel boldogan a kicsi, mire a nagyobbik csak a fej�re tette a kez�t.

Lassan lement ism�t a nap. �k ketten t�zet raktak, feh�rnem�ben �ltek, mert sz�r�tott�k a ruh�jukat.
- M�g j�, hogy nincs hideg. –mondta a kicsi, a nagyobbik csak b�lintott.
~ Nem siker�lt. M�g mindig ebben a rohadt erd�ben vagyunk. –m�rgel�d�tt mag�ban.
- Ne agg�dj. M�r nem sok kell. M�r nem sok kell, �s kijutunk. –n�zett r� a kisebb, �szrevette az agg�d�st az arc�n. A m�sik csak ism�t b�lintott.
M�snap, mikor m�r d�l fel� j�rhatott a magasabbik arca felder�lt, ahogy megl�tta a r�tet a bokrosb�l. A kicsinek is ugyan�gy, boldogan mosolyogtak egym�sra �s fut�snak eredtek, kacar�szva sz�vt�k be a leveg�t mikor v�gre maguk m�g�tt hagyt�k az erd�t.
Annira nem volt m�r erej�k eddigre, hogy k�nytelenek voltak aludni. Napnyugt�ra keltek fel.
A kicsi sik�tani kezdett.
- Kokoa! –ki�ltotta t�rsa a nev�t.

B�r az �lom v�ge zavart volt, Orime m�gis nyugodtan �bredt. Elny�jt�zott az �gy�n.
A kis f�zetre gondolt, amibe el�sz�r Rewrite, majd Ishiko �rta az �lmokat. Arashi-t nem tal�lta maga mellett. M�r tegnap �ta nem is l�tta, de Ishiko-t �s Dereck-et se. Elhat�rozta, hogy ma �tmegy Rewrite-hoz �s le�rja az �lm�t. 

Rewrite iszonyatos fejf�j�ssal �bredt. Amint kinyitotta a szemeit a v�c�re futott h�nyni. �gy �ml�tt bel�le, mint megeresztett csapb�l a v�z. Nem �rtette mi�rt, hisz nem volt beteg, vagy ilyesmi. Egyszer�en csak zaklatott volt. De neki nem szok�sa h�nyni, ha zaklatott. De mi�rt is volt az?
Mikor abba maradt az �klendez�s visszament �s az �gyra �lt. A m�sik macskaf�l� b�k�sen szuszogott. Rewrite beny�lt a p�l�ja al� �s megsim�totta a h�t�t. Valami�rt k�sztet�st �rzett, hogy az �gy mellett l�v� asztalra n�zzen. Hatalmasat nyelt. A g�mb v�rv�r�s sz�nben pomp�zott. ]

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.