33. rész Ova - Hogyan ezután ?

- A levél....- nézte Vavy a tartalmat ,majd szomrúan elmosolyodott.- Ophelia..
- Vavy...a két csapat összegyült...ideje lezárni mindent. - nézett be Callisto mire a lány mosolyal bólintott és kiment.

Tokyo-ban eszeveszetten forgtak a mew-k a kávézóban annyian voltak egész nap. A nap végére fáradtan ültek le s lihegtek ,mélyedtek el a relaxáció teljes nyugalmába.
 2 hónap telt el a nagy harcok óta, azóta kevés hírt kaptak az Angliai csapatokról. 2 év...ez az idő teljesen felforgatta azokna a fiataloknak az életétés meg is változtatta.
Elliot a gép előtt ült és olvasott mosolyal az arcán. Végre üzenetett kapott. Ichigo és Wessley melette ültek és csak figyeltek.
- Mit írnak? - érdeklödött a lány.
- Minden jól megy...
- Vagyis ? - kiváncsiskodott erőszakosan mire a fiú felsóhajtott Wessley meg elnevette magát.

Az iskolában ismételten becsöngettek, a diákok sorra futottak végig a termekbe nehogy elkéssenek. Az egyik ilyen folyosóról egy rövid barna hajú lány lép i sóhajjal az arcán. Néha még mindig elgondolkodik a múlton de már mosolyog is rajta. A most 15 éves lány mosolyal ment tovább a folyosón s ekkor két másik kata el két oldalról.
- Na...hogy vagy Xaxa?
- Gigi ?! - lepödött meg a lány - Mandy...hát ti?
- Hé... 17 évesek vagyunk, mond miért ne látogathatnánk meg téged ?- nevetett Mandy de Gigi csak elmosolyodott.
- Gigi..istenem ,te mosolyogsz!! de jó! - ugrott a nyakába Xaxa, mire a lány felnevetett.
- Na és...pasik?- kérdezösködött Mandy.
- De Mandy!? - szólt rá Gigi.
- Hé... mi direkt szünetett rendeltünk..nem Gigi ? De ő tőle még kérdezhetem!
- Sehogy.. - mosolyodott el.
- Még mindig az űrmanó ? - pillantott rá szomorúan Gigi.
- Lányok.. - torpant meg Mandy előre mutatva. Gigi döbbenten nem juttot szóhoz míg Xaxa elképedt.
- Yune...- sírta dadogva halkan el magát majd eldobta a táskáját. A fiú pedig csak elmosolyodva intett neki.

Párizsban a nap gyönyörűen sütött le, főképp amikor az Eifel torony szembe volt innen az erkélytől s onnan nézték.A barna hajú és szemű 19 éves lány boldogan vette a levegőt. Sok minden megértett és már nem haragudott. Ha barátaira gondolt ,a szép emlékek jutottak eszébe. Nero sokat segitett neki ebben.
~ Milyen szép itt...és békés. Talá mindig is erre vágytam.~ - emelte arcáhoza teát s belekortyolt a parányi csészébe.
- Fleur! - nevetve futott fel egy vörös hajú két cofba viselő 14 éves lány akit egy magasabb 19éves fekete-piros  hajú lány követett fáradtan.
- Lumiere...ne fuss... - lihegte s mire fölértek már kapkodta a levegőt.
- Nahát..Lumiere.. hogy vagy ? - pillantott rá érdekes, mosolyal és cseppel Fleur mire a lány nevetve mesélni kezdet.
Eközben a tekintette találkozott a másik lányéval. Megint parányi rivalizálás alakult ki náluk.
- Rukita....
- Fleur..
- Hogyhogy itt ?
- Gondoltam..mivel koncertem van meglátogatlak...és ekkor összetalálkoztam ezzel a majommal. - erre Lumiere büszkén kihúzta magát.
A két lány kezet fogott.
- Örülök neked...
- Én is. emélem eljöttök este..
- Nem is tudom.. - nevete el magát halkan.

Egy erdőbn futottak végig , a két alak szorosan egymás melett. Már jó ideje csak egymásra számithattak és amikor az egyik ajánatott tett a másik rögtön elfogadta.
- Hyouri! - szólt a férfi mire a kislány megtorpant.
A férfi sokat gondolkodott ,hogy a 11 éves kislánynak szebb élet kelhet ,nyugodalmasabb de bármikor rákérdezett az említett nem kért belőle
- Megint azon gondolkodsz ?
- Magamhoz vennélek...örökbe fogadnálak...
- De nekem így is tökéletes...ígyis olyan vagy mintha az apám lennél Roy.- nevette elmagát a kis zöld hajú pukkancs.
A szürke hajú 20 éves ifjú elmosolyodott s megsimogatta a kicsi fejét.
- Akkor indulás.. - töltötte meg a fegyverét.
A kislány bólintott. 2 hónapja járják a Európát és a maradék mutánst ölik le vagy kapják el.
- Tudtam ,hogy tetszett neked Natsu.. - nevetett fel Sori mire a férfi megtorpant majd egy gúnyos mosolyal rontot utána.
- Elkaplak...!


- Vagyis ? - nézett barátjára a 19 éves szürke hajú srác. Az is egykorú volt vele ,csak elnyüdt a kanapén s elmosolyodott.
- Mikor kéred meg a kezét ?
- Hülye vagy ?!
- Miért...?
- Te eszednél vagy ?
Reita elnevette magát ám ekkor Kira a szájába nyomta a párnát. A két vöröses hajú lány nevetve lépett be a közös lakásba ahol a fiúkkal éltek.
- Hoztunk enni valót...
- Máris teritek.. - pattant fel Kira s elment a konyhába, Reita mosolyogva nézett utána.
- A 17 év szép kor...- nézett a szőke Natsu-ra aki a fejt rázta.
- Nem változol..
- Nem is szeretnéd!
- Ez igaz.
- Várjatok.. - szólt Hikari - had menjek ki innen. - mondta majd átvette a zacskókat s a konyhába ment.Ott lepakolt majd átölelte hátulról Kira-t.
- Szeretlek...
- Én is...nagyon. - mosolyodott el a srác.
- Az iskola ?
- Úgyan...1 év és végzek.- nevetett Hikari.


- Fogd már be a szádat! Romlik a hallásom! - szólt a 17 éves lány a fülére temetve a kezeit.
- De ha nem figyelsz nem tudom elmagyarázni és megbuksz! - kiabált vele komolyan a másik barna hajú 18 éves, majd sóhajtott.
Nem is tuták ,hogy kerültek igy össze ,de megtörtént. Még mindig sokat vitatkoztak de kisegitették egymást.
- Kösz..Wendy.. - kezdte el halkan a lány mire a másik elmosolyodott parányit.
- Nincs mit Karolina.
Eközben egy 11 éves lányka futott végig ,majd vitte fel a szobába az ételt.
- Chibi... - lepödött meg Wendy.
- Hoztam enni... - rakta le a tálcát ,majd leült hozzájuk.
Karolina elmosolyodott rá.
- Milyen volt az iskola ?
- Fuuuh...nehéz...de jó.
- Az a lényeg. Csak ne hallgas rá. -mutatott Wendy a másikra mire az elhúzta a száját.
- Szeretlek Wendy...- mondta cinikusan mire a másik elvigyorodott.
Okinawa együtt lakott a nagy házban Karolina-val és családjával. Wendy pedig egyre többet járt hozzá.  Eleinte korrepetálás miatt...majd azért, mert barátok lettek.

- A másik vezető ? A Dark Mew-eké ? - kérdezte Wessley mire Elliot folytatta.

A pusztában a város melett egy nagy ház állt kertel. Egy vörös hajú fiatal nő lépett ki a kocsiból mely most a bejáratnál volt s végig tekintett a házon.Munkából jött haza, aztán tudta nincs menekvés, éjszaka irány az egyetem. De nem tehetett mást 20-21 évesen ő neki kellett ellátnia magukat, nem számithatott másra, a szülökre. Persze a nagyszülökk szivesen segitetek bármikor, sőt volt aki vigyázott a kicsire. Lassan lépdelt be miközben lerakta a táskáját.
- LIO!!!! - kiáltotta valaki s a nyakába ugrott.
- Jajj..jajj. - nevette elmagát s kék szemeivel a húgára nézett, elsimitva annak haját.
- Milyen volt a napod ?- kérdezte ismételten s felállt újra.
- Nagyon jó! Az iskola után nézd mit kaptam Dimitry-től! Ő hozott haza.
- Dimitry .... -suttogta lepetten a lány ,majd a kutyára nézett. - Egy Husky ?
- Ühüm...nagyon szerettem őket. Képzeld azt is tudom minek fogom nevezni.
Callisto elgondolkodott, Husky, igen ő is szereti őket. Főleg egyet akinek sok mindent köszönhet. Bár elmondhatná ezt a húgának...de igéretett tett...ezért nem teszi.
- AZ lesz a neve ,hogy Vavy! Nem tudom honnan jutot eszembe de annyira tetszik. - mosolygot fel a lányka mire a nővére döbbenten tekintett majd nagy nevetésbe tört ki.
Kezével fogta a fogta a hasát ,hogy tartsa magát.
- Min nevetsz ? - durcáskodott a húg.
- Semmi...nagyon jó ez a név....tetszik. - nevetett a könnyeivel küszködve Lio.
- Callisto... - hangzott fel egy férfihang mire a nő felpillantott lepetten majd elmosolyodva.
- Dimitry...
- Üdv.....itthon.


- De aranyos! - nevetett fel Ichigo ,majd lepetten nézett. - És az unokahúgod ?
- Roxana? - kérdezett vissza mosolyal Elliot. - A tieddel van.
- Blairel ? - lepödött meg Ichigo. - De Blar itt van Japánban...
- Pontosan.

Blair nézte a sírt ,majd felállt halvány mosolyal és tovább indult. Megjelent váratlanul valaki melette mire a lány elhúzta a száját.
- Mit keresel megint itt?
- Ne beszélj igy velem... tudom ,hogy szeretsz látni.
- Persze...főleg ha a képedet a sárba nyomják...
- Blair...- kapta el a kezét a lánynak és váratlanul magához szóritotta.
- Hagyj...Areks... - kezdte ellökni magától de az űrmanó váratlanul megcsókolta.
Blair döbbenten nézett ,fájt neki belül mert még mindig másra gondolt, mégis lassan lehunyta a szemeit és vissza csókolt mialatt beletúrt a fiú hosszú hajába.
- Tudom ,hogy kit szeretsz...De én pont úgy nézek ki mint ő..és nekem már ez is elgendő lenne.
A lány csak nézte majd átölelte.
- Areks...köszönöm.
Eközben Roxy az iskolából lépdelt haza ahol Blairel lakott. Mosolyal ment,sokkal jóban érezte itt magát Japánban. Épp egy levelett nézegetett mely a bátyától jött.
Nagy mosolyal olvasta el és nevetett rajta.
- Te idióta...- kezdte el majd elgondolkodott mosolyal.- Bárcsak nekem is ien lenne...-kezdte s ekkor nekiment valakinek.
A mély fekete, hosszú hajú fiú lepetten tekintett a lányra akinek tátva maradt a szája.
- A nevem Takashi Yoru - fogott a lánnyal kezet.
- A nevem... Shirogane Roxana. - mosolyodott el.
~ Mi van ? Csak nem meghallgattad a kérésemet?~

- A mázlista...- motyogott Ichigo mire Wessley halkan nevetett.
- Nem...csak Sirogane. - vigyorodott el Elliot mire a lány durcásan meredt rá.
- Persze..persze...jut eszembe Shirogane..hogy van a másik, Noru ?
Elliot felsóhajtott.
- Gondolom jól van. Miután Vavy visszatért egyedül az országába, nem nagyon beszéltünk.
- Nem tudta ,hogy mit csináltak vele...nem tudta ,hogy ezért volt vele ellenséges...de megbékéltek....persze még néha civakodak. - árulkodott Wessley mire Elliot(Ryou) felszólalt.
- Hé!!

A levelek a lány lábba elé repültek s ő mint mindig most is arra gondolt ,hogy ennek a jelentése ,hogy gondolnak rá. Szinte elvarázsolva nézte a terészetett majd sóhajtva folytatta a menést. Az utolsó éve volt ez az iskolában és szeretet volna túl lenni rajta, most 18 évesen másként nézett megint a dolgokra. Sok mindenen keresztül ment a két év alatt ,de a sok barát akiket szerzet és a sok élmény és tanulság megmaradt benne, ezért hálás volt. Hosszú szilváslila haját hátul most befogta és tovább ment. Mint Visual mew még mindig tett a mutánsok ellen ha kellett ,persze titokban. Mosolyal gondolt a többiekre akikről sokszor kapott híreket, de egy valakiről nem és ez zavarta.
- Noru... - motyogta ,s sietve ment ,hogy beérje a barátnőit mert lemaradt. Nevetve mentek fel a dombon a sulihoz s mikor odaértek Vavy sokkolva torpant meg.
- Valami baj van Vavy ? - nézett rá egyik barátnője.
A fekete hajú fiú felpillatott kék szemeivel majd elmosolyodott s közben kitárta a karjait.
- Haru....
- NORU! - kiáltott a lány mosolyal s ledobva a táskáját rohant hozzá majd átölelte a fiú meg magához szóritotta.
A többiek értetlenül nézték barátnőjüket és az idegen fiút ,majd tovább mentek mosolyal s magukra hagyták a párost.
- Szia Vavy....ide jöttem...
- De h-h ? Hiszen az iskola ...
- 20 éves vagyok te.. - simogatta meg a fejét - az egyetemen szünet van...- vigyorodott el ,majd átölelte szorosan a lányt aki a vállára hajtotta a fejét. - mit válaszolsz a múltkori kérdésemre ?
- Igen.. - suttogta halkan a lány.