7.rész
Abel.... a tűz harcos

- Ez így nem jó.. - futott Hime ,mert miközben hazafele tartott valami furcsa érzés vette körül. Maga sem tudta mi volt, de ez az érzés megmutatta merre menjen.
Nem zavarta ,hogy a lányoknak tett igérete miszerint nem megy ki a házbó semmivé lett ,hiszen ígyis elkisérte már Kieru-t haza.
Addig futott mig a ház ami előtt éppen elment omladozni ne kezdett s a súlyos kő darabok nem estek a lány felé.
A lány épphogy elugrott előle ,s ekkor értetlenül nézett fel a porfelhőből, s arra aki kilépet belőle.
Az egyik keze súlyosan vérzet ,a másikkal fogta ,hátha el tudja állitani a vérzést de nem sikerült neki.
Lepödöten torpant meg a rózsaszín hajú lány előtt s csak néztek egymásra.
~ Francba..~ - gondolta a lány ,s a másikra pillantott. ~ Most ki kell vinnem ezt a fruskát.~
Váratlanul elengedte a kezét s felkapta Hime-t ,majd elugrott vele.
- Hééé Mi a francot művelsz!!?? - ütötte meg a lány hátátt ,mire az futott tovább.
Hátuk mögött ahol az előbb voltak ,most egy kráter keletkezett a támadástól. Hime nyelt egyet s úgy döntött csendben marad.
A nő elfutott nagyon gyorsan jópár utcát vagy háztömböt ,majd az egyiknél amikor már elég messze voltak ,megtorpant s ledobta a földre a lányt.
- Ki a franc vagy te ?!
- Ezt kérdezhetném én is... - válaszolt vissza Hime ,de ekkor a nő egy fintort eresztett a szájára.
Majd megropogtatta a kezeit ,de ekkor a szemei üresek lettek s egy pillanat alatt esett össze a lányka lábai előtt.
Hime csak nézett rá ,majd hallotta a kiáltásokat ,így határozotan felállt s megragadva a lányt ,bement vele a lakásba.
Körülnézett ,minden olyan csendes és régi volt ,mintha senki nem lakott volna itt. És mégis...ez a lány itt élhetett.
Gyorsan bezára az ajtót magukra ,majd lefektette az ágyba a szürkés hajút és elkezdte leápolni a sebeit.
~ Nagyon csúnya... vajon ,hogy szerezte ?~
Szemei elmerültek valahol s csak azt vette észre ,hogy váratlanul elkapja a fejét ,mert egy tú hegyes jégdarabb száguldott el melette.
- Mi a frászt keresel nálam ? - köhögött fel a lány felülve.
- Héé...én csak segíte.. - kezdte Hime ,de ekkor a szürkés hajú rárontott a lányra ,ám mivel aligvolt ereje ,csak estek egyet a földre.
Hime felszisszent majd felpillantott majd a szemei is elkerekedtek.
Az idegen feltápászkodott s eme tetéhez szívesen használta segítségül a lány melleit...legalábbis véletlenül pont ott tartotta meg magát.
- TEEE ! - kiáltott fel a rózsaszín hajő s felpofozta a másikat ,azonban annak most kék haja volt ,s nem igen volt nőies.
Hime értetlenül nézett rá ,s inkább menekülőre fogta a dolgot ,de ekkor a másik elkapta a lábát s elhúzta a földön ,majd fölé hajolt.
A lány nagy szemekkel meredt a fiúra aki az előbb még lány volt.
- Nézd mit csináltál!! MEGÜTŐTTÉL ?!
- LETAPIZTÁL TE PERVERZ!!
A fiú ,most nézett végig magán ,nem volt rajta felső s elmosolyodott.
- Jah...öhm...csak nem tetszem ,hogy levetkőztettél...?
- Nem...csak ellátam a sebed mikor még LÁNY voltál..
- Még jó....mert nem szeretem a lányokat.. - pillantott rá ,majd el s ekkor észrevette ,hogy csak ugyan el volt látva a sebe.
Lassan felállt s Hime eltakarta az arcát.
- Kérlek öltözz fel...
- Miért ? - vigyorodott el a másik, majd mégis felkapott magára valamit.
- Mi vagy te ? - pillantott rá Hime.
A fiú-lány csak elkomolyodott ,majd kiment a konyhába.
A rózsaszín hajú lányka csak nézett majd utána ment. A meleg kuckóban most a gőz is szivárgot picit.
A kék haú srác fintorogva tartotta az ujját az edény fölöt ,majd váratlanul jég darabok jelentek meg az lábasban.
A lány csak értetélenül nézett ,majd elgondolkodott azon amit a napokban hallot.
~ Eva papnője ?Eva harcosai ? Talán ő is ? ~
Kicsit közeleb lépett s kiváncsian érdeklődve meredt rá, apró aggodalommal az arcán.
- Te...Eva harcosa egyik vagy ?
A kék hajú srác szemei összeszükültek s egy pillanat alatt reflexszerűen lőtt a lány felé ,persze nem találta el.
Támadóként gyülölkzve nézett a szemeivel végig a lányon ,s ekkor kezdett vissza alakulni kecses formájába ,szürke hajával és zöld szemeivel.
- Gyülölőm Eva követőit mert az a szemét istenség  megátkozott. Így születtem .... - orditott ,majd felvett egy vigyort - Ha a papnő a kezeimbe kerül ,könnyedén kitöröm a kicsiny nyakát.
Hime erre picit ijedten nyelt egyet ,majd elpillantott.
- Mi ez a história egyáltalán ?
Reijoh karba tette a kezét s vissza fordult a lábashoz.
- Régen még a paradicsomban Adam-nek volt egy felesége...
- Eva...
- Nem... Lillith... de aztán a férfi eldobta magától mint egy rongyot s elvette Eva-t ,aki aztán rávette egyenek az almából ,s végül itt kötötünk ki ezen a szemétdombon!
Gyülőlőm azt a nőt mert miatta átkozott lettem...
- Akkor ez a harcos dolog tényleg igaz ? - lepödött meg Hime.
Reijoh most rápillantott a lányra aztán szélesen elvigyorodott, apró nyavajgással.
- Szerinted mi volt az elöző kicsi csibe ?
- Mennem kell! - ragadta meg az ajtó kilincsét a lány ,de ekkor egy hatalmas jégdarab ért a fa ajtóba szúródva mellé.
- Nem mész sehová...
Ekkor váratlanul a szürke hajú lány szemei összeszükültek s hátra ugrott egyet. Az ajtó ahogyan a ház eleje teljesen tűzbe borult.
Parazsai égették a fát s a kevés oxigén miatt a lányka lihegni kezdett. Ekkor váratlanul teste fénybe lábadt s eltünt.
Hime kiáltott egyet a nagy hangzavarokra arra ahogyan máris elhitte megfog halni.
Látta a lángokat s közben csak arra tudott gondolni amit az előbb mondtak neki.
Aztán az anyja képe villant be.
~ Anya... anya...~
Mig végü váratlanul egy kéz megnem ragadta s kirántotta az összeomló házból.

- Megint elszúrtad ,de már a lakásod is oda van. Nembaj Reijoh...alhatsz nálam, úgyis olyan magányos vagyok....
- Ne fárassz Kibo! A te lakásod tiszta szemét ,a matracból kiállnak a rúgók... felejtsd el.
- Így köszönöd meg,hogy megmentettem kicsiny életedet ?
A lány hátradölt a széken elgondolkodva. Kezét a fejére tapasztotta. Igaza volt ennek a srácnak....majdnem meghalt abba a tűzbe....
- Elszúrtad...nem csak én voltam ott.
- Egy ember... nem olyan fontos mint te...
A lány most rápillantott a barna hajú srácra.
- Ahhoz ,hogy Lilith-et megidézük szükségünk van minden harcosra és a pap-ra is.
- Oh..persze... Lillith. - majd elvgyorodott - Bocs Kibo...de amig nincs meg a papunk addig ezt el is felejtheted, és a kis bosszúd nem vállik be.
- Nemcsak nekem tette tönkre az életem Eva. - komorodott el a srác - ezt te is jól tudod Reijoh. Hol férfi vagy hol nő...
- Hagyj mááár békén KIBO! - nyávogott a lány elfordulva ,bár tudta pontosan ,hogy van benne ogazság sőt azt is ,hogyha Kibo nem teleportálja ki onnan akkor vége.
- Amúgy meg... megtaláltam a papunkat.
- Micsoda ? HOL ?
- Ez az én titkom. - kapta fel barna kabátját a srác miközben az ajtó felé indult. - Adj 2 napot és elhozzom neked.
- 2 napot.... - motyogta a lány.

- MIÉRT NEM MONDTAD EL TE SEGGFEJ!? - kiabált a hüvös lakásban Butterfly a fiúval.
- IGEN ? ÉS TE MIÉRT NEM EMLITETTED , MEG HOGY A LÁNY ITT VAN ? - jött a válasz ótditásban.
Rose és Hime csak össehúzta magát ülve a kanapén, ahogyan azok egymást támadták a nagy szavakkal.
A rózsaszín hajú lány csak apró foltokban emlékszik arra ami történt.
Egy kéz...az volt ami megragadta. És a kéz túlajdonosa akinek nem ártott a tűz .
- Pinky... - pillantott aggódoan Rosa a lányra.
- Semmi baj.... - intett a lányka.
Butterfly komolyan leült lefárasztva magát a székre s elgondolkodott.
- Akkor ő lenne a papnő ? - pillantott Abel a lánykára.
- Igen. - válaszolta halkan Butterfly.
- És mostantól megkell védenünk...
- Azt hiszem...
A fú közelebb lépett a lányhoz ,majd kezetrázott vele egy vigyorral.
- Hello..A nevem Kain Abel...én vagyok Eva tűz alapú harcosa.
És kacsintott egyet ,mire Rose lepdőten nézett nővérére aki csak szomorúan sóhajtott egyet.