26.rész - Az első mérkőzés.

-Koi Yumi, Koi Semeru!! - kiáltotta egy szürke hajú lány teljes torkából mikőzben feltápászkodott a földről.
Vele szemben lévő lány egy váratlan mozdulattal előkapta az iját s a másik felé forditotta.
- Blaze Bow !
A két csapás semlegesítette egymást s a nagy porfelhő eltünése után egymásra tekintettek komolyan.
- Hol van ?
- Hah... nem kapjátok vissza ,ez tény! - vigyorodot el a lány ,mire Lumiere egy pillanatra értetlen arcot vágot.
Ekkor Gabriel mögül egy fény jelent meg ami telibe találta a lányt.
A vörös hajú griff most repült pár métert neki esve egy táblának ,majd a földre került.
Lassan megmozgatta törzsét ,de nagyon emelgetni nem tudta magát.
~ Fenébe...~
Pillantott fel s ekkor egy rideg kinézetű narancsos és piros szinekben pompázó lány lépkedett felé. Haja lebegett egyet ketőtt ,majd megtorpant a lába pont előtte.
Lumiere szemei elkerekedtek s hangja is elment váratlanul.
- R..r - kezdte el ,de ekkor az imént érkezet elerugott az oldalába s ismét tovább ment a mew.
- Ez az ,te róka! - nevetett fel Gabriel ,törzére helyezve a kezeit.  - Végezd el a feladatod...
- Értetettem. - válaszolta majd rálépett a fiatal lány fejére.
- Hogy teheted ezt...? - erőszakolta ki magából Lumiere a szavakat melyeket nyögdécseléssel egészitett ki.
Dehát mást nem tehetett ,a fájdalom túl erős volt.
- Nincs okom rá ,hogy magyarázatott adjak. - válaszolta s ekkor elkezdte testsúlyát arra a lábára helyezni amelyikkel satuban tartotta a földel a fejet.
- ROXANNA! - kiáltotta valaki mire váratlanul megtorpant s egy mozdulattal megfordult ,de a lábát nem emelte le áldozatáról.

- Rainbow Spear ! - fogott meg az ostor magának valakit ,azán egy mozdulattal hátra húzta az illetőtt.
- Eressz el ! - sikitott fel a lányka ,aztán valaki váratlanul elvágta az ostor egy darabját.
- Mi a ? - nézett fel a szöke-narancsos hajú lány.
- Jólvagy Xaxa ?
- Li-san! - pattant fel hozzá szaladva a fekete hajú lányka.
- Nem ér egy sokkal fiatalabbal kezdeni Rukita. - vicsorgot fel egyet a lány.
- Nem ? AKkor gyere te ? Na ? - mosolyodott el a sztár mew ,beállva alap beállásba.
Szinte egy perc sem telt bele. Karolina és Rukita egymásnak ugrottak ,mig Xaxa csak az eseményeket követte.
- Psszt!...Psszt! - hallatszodott egy halk moraly amire felkapta az egérke a fejét.
- hm ? - futott lassan a bokorhoz. Oda pillantott értetlenül s ekkor valaki behúzta oda.
- MI !! - kiáltott de a zöld hajú fiú befogta a mew lány száját.
- Ne kiabálj...segítek. Rendben  ?
- ÜHHDM.
Ekkor elkapta a kezét s komolyan pillatott a lány vörös szemeibe.
- Mégis miért segítennél ?
- Csakd fogd. - rakott valamit a lány kezébe majd becsukta azt. - Ne harcolj a Dark Mew-ekkl. Érteted ?
- De...
- Nem!
Lassan egymásra néztek. Xaxa nem értett semmit csak pillantott zavartan a srácra. Nevét sem tudta ,de azt igen ,hogy ellenség
ám érezte ,megbizhat benne. Ekkot váratlanul egy nagyobb becsapodás történt közvetlen melettük mire az egérke felkiáltott.
- Li-san!!- s mire vissza fordult a fiú már nem volt sehol.
Megrázta a fejét aztán kirohant, azonban ott csak barátnője állt egy csúnya sebbel.
- Li-san! - futott oda hozzá.
- Elmenekült...de jobban megsérült mint én. - nevetett fel a lány. - bazd meg... - motyogta összehúzva a szemét a fájdalomtól.
Lassan a fiatalabb lányra pillantott, aki aggódóan tekintett rá.
- Na. Ne aggódj nincs baj. Látod...
- Li-san...
- Mivan nálad ? - értetlenkedett váratlanul a lány.
Xaxa ekkor döbbent rá ,hogy tényleg ő kapott valamit. Lassan kinyitotta a kezeit s amit láttak az mindkettöjüket ledöbentette.
- Gyorsan. Menjünk a zeneboltba! - elentette ki Li s miközben vissza változtak futni kezdtek ,ki hogyan bírta.


- Veled meg mi történt ? - kérdezsködött gúnyosan Natsu a lányra pillantva.
- Semmi...
- Dehát megsérültél.
- Nem lényeges. - válaszolta s ekkor Mandy lépett hozzá leápollni a sebeit.
- Ki harcol még ?
- Gabriel és Roxy. - válaszolta Kira.
- De akkor hol van Fleur. ? - pillantott fel Rukita  s erre Callisto is felkapta a fejét.
- AZt mondta dolga van. - jegyezte meg Natsu.
- Nah igen...kiváncsi lennék mi. - nevetett fel Rukita majd siktott egyet a fájdalomtól.
- Bocs.
- Könyörgöm...üsse le valaki. - pillantott Kira Natsu-ra.
- Megyek picit. - úzta össze a szemeit s közben fel állt a vezető ,majd kiment a teremből.
- Olyan sokat megy mostanság el . - szomorkdott Soru.
- Ő mindig ilyen volt. - válaszolta a sebesült.

- Na halad valami ? - kérdezösködött Xaxa.
- Úgy tünik ez az. - nézte az üvegben lévő követ a fiú.
- Akkor megvan ,úgye Ray!
- Igen..ügyes voltál Xaxa. - simitotta meg a lány buksiját .- De honnan ?
- Titok...de kérlek ne harcoljunk többet a dark mew-ekkel.
- Mi ?
- Kérlek.
- Sajnálom ,de ez lehetetlen. - pillantott el. - Hogy van Karolina ?
- Már gyógyulgat. - lépett be Roy. - Legaábbis arra utal az ,hogy állandóan szitkozódik.
Xaxa elszomorodva pillantott a kőre ami váratlanul féyleni kezdett.
- RAY! RAY!


Az idő szeszélyes volt ,mintha már előre éreztette volna mindenkivel ,hogy most olyan nehéz csata előtt állnak amire  fel kellett készülniük.
Warai csak állt az üveg előtt s figyelte az alvó lányt. Már pár hete minden nap volt egy időszak mikor ezt tette.
Az űrmanók a barátai voltak ,befogadták s valahogyan jól érezte magát velük. Azonban tudatában mindig vissza jött egy piciny emlék foszlány ami felélénkitette
lelkiismeretétt ,hiszen mind Vavy mind Hikari figyelt rá, Ray-től meg testet is kapott.
Lesütötte a szemét miközben a lányra gondolt.
~ Hikari.... ~
Annyira megszerette a megmentőjét, és most semmi.
Ekkor váratlanul az üveg mögött egykéz megmozdult s oda helyezte a tenyerét ahol a fiúé volt.
Warai lepödöten meredt fel emelve fejét a lány felé. Annak még mindig csúkva volt a szeme ,de a teste fényleni kezdett.
- VAvy! Vavy! - szólalt fel a macska fiú elmosolyodva ,de ekkor váratlanul az ajtó becsapodott kiszakadva békés helyéről.
Egy kék ruhás és kék hajú lány lépkedett be.
- Szóval itt van.- jegyezte meg majd a lila hajú srácra nézett aki védelmezően áll be az üvegcse elé.
Arca nem változott ,úgyan olyan rideg maradt ,sőt ahogyan látta ,hogy Warai kiáll a lány melett egy váratlan pillanatban olyan emlékek kerültek
a tudatában a felszínre, hogy mérges lett.
- Utállak Nero! - kiáltotta el magát aztán egy könnyed csapással a jeges katanajával elütötte a fiút az útból.
Warai erősen esett neki a gépeknek amelyek behorpadtak. Egyik szemét lehunyva mérgesen tekintett a lányra aki most fegyverét az üveg felé forditotta.
~ Nem hagyom ,hogy Callisto kiszabadítson... nem hagyom ,hogy megkapd a kalcidinert.... ~
- Kori Katana, Horobosu!! - kiáltott el magát, azonban valaki elkapta váratlanul a karját.
Mérgesen pillantott rá ,az meg csak tartotta.
- Állj le.... Fleur...