23.rész - Dimitry
2009.02.20. 23:41
23.rész
- Hikari-san várj meg! – kiáltott Gigi.
- Nem…nem lehet… - motyogta ,s ahogyan odaért egy pillanat alatt megfagyott benne a vér.
- Hikari-san… - motyogta Chibi értetlenül ,mert a lány csak dermedten állt.
- Valami baj van ? – szólalt meg Gigi.
- Ame…ame…- motyogta majd hangja elcsuklóan sikoltásba veszett. - AME!
A szél csakúgy vitte a port ,senki nem látott semmit sem ,így érthetőnk vélhették Hikari kiáltásait ,azonban válasz nem jött.
Már minden Mew itt volt ,de ellenséget nem láttak ,senkit ,csak a házakmaradványait ,amik összedöltek.
- Olyan ez ,mintha robbantottak volna... - lépdelt a romok között Lumiere.
- Hol van Vavy... - nézett körbe Wendy .
- Nincs meg ,hogya Ame-san sem. - pillantott fel Chibi.
- Ez így nem lesz jó... a francokat!
- Kérlek Lee-san nyugodj meg. - csititotta a lányt Gigi ,majd Xaxa-ra pillantott.
A fekete hajú fehér egérke csak meredt előre. Ő tudta mit érzett Hikari. Szinte ,csak ő tudta ,hiszen ők vesztették el azt ,akik fontosak nekik.
- Fantasztikus voltál Ophelia. - ütött a saját markába Areks ,miközben a két buborékra meredt.
Mindegyikben 1-1 alak volt látható ,ám nem oltak eszméletüknél.
- Csak úgy jött. - mosolyodott el a lány - nem volt nehéz.De menem kell, különben gaynús leszek.Pá .- jelentette ki s eltünt egy pillanat alatt.
- Areks!
- Mivan Yune ? - figyelte az áldozatait még mindig az űrmanó.
- Kaptam hírt Onnero-samatól.
- Vagyis ?
- ide küldenek valakit....
- Kit ? - egy pillanat alatt megváltozott a tekintette az űrmanónak. Eddig vidámabb volt ,de most érezte ,hatalmas változás lesz.
- Dimitry-t. - húzta meg magát a fiatlabb manó.
- A FRANCOKAT! - kiáltot a báty ,miközben fel alá sétált.
Yune most a két másiat vette a figyelme központjául. Az egyikben egy lány volt. Egy bájos arcú lány aki mintha édes álmait élte volna átt ,pihengetett . Pedig tudta ez nem így van. A másikban ? Abban pedig egy macskafülű fiú. Egy fiú....
- Hogy-hogy nincs meg ? - pillantott fel aggódóan Ray.
-Nem találjuk őket sehol . -jelentette ki Gigi.
- Biztosan ? - szólalt meg kissé zord hanggal Roy ,mire a lányka összehúzta magát.
- Biztosan. - motyogta ,mintha félne valamitől.
Ray és Roy összenéztek. Tudják kik tették s hogy miért....
- Szerintem meglesznek ,csak elmentek édes kettesben valahova. - jelentette ki Roxy.
- Bár úgy lenne... - ült Hikari az asztalnál. Már lemondott róla ,hogy hazamenjen ,inkább itt pihent ,az asztalra hajitva a fejét.
Reita csak nézte a lányt. Most nem szólt semmit ,hiszen szavak nélkül is tudta ,mit érzett Hikari. Hiába tagadta ,közel került hozzá az a kis dög.
- Ne komorodjatok így el! - kiáltott váratlanul fel Ray ,mire minden lány és fiiú ránézett.
Most ő volt a figyelem központjában ,de nem használta ki. Inkább valami B tervet szervezett elő.
- Van ötletünk ,hogy ki tehette ,de nem tudunk még semmit tenni.
- MICSODA! - pattant fel Hikari ,de Reita feltartotta.
- Mi a dolgunk ? - kérdezte Ray-től.
- A Black Mew Mew csapat vezetője mostantól míg Vavy elő nem kerül Wendy lesz. Két csoportra osztom ezenkivül a csapatott. Az első csapat dolgozni fog a zeneboltban s késöbb edzeni, míg a másik terepmunkát kap, meg kell találnunk a Kalcidinert.
- RAY! - nézett rá Roy váratlanul.
- Kalcidinert ? - kiváncsiskodott Xaxa.
A fiú bolintott.
- A Kalcidiner egy olyan ásványi kő ,mely fokozza az idegen lények ,dns-ét s nagy hatalmat ad nekik. Azonban a földön csak 4 található ebből. Az egyik itt Angliában ,mégegy Amerikában és 2 Japánban. Ezért is kezdték újra el a "munkájukat" a Tokyo-i vadmacsok.
- Ezért ment haza Momomiya-san. - pillantott fel megvilágosodva Lumiere ,mire a fiú bolintott ,majd folytatta.
- Az ürmanóknak ez kell, s nekün ezt kell megszereznünk. Viszont figyelnetek kell mert ez már keményebb menet lesz.
- Miért ? - pillantott rá Wendy komolyan, mostantól ő volt a vezető.
- Mert van még egy Mew csapat.
- Akkor jó, vannak barátaink, velük erősebbek vagyunk! - ugrott egyet örömében Okinawa.
- Sajnos nem Chibi.
- Miért?
- Mert a Dark Mew Mew egy kiképzett tagokból álló erős csapat. És ők az ellenségeink. Ők ,az űrmanók oldalán állnak. - sütötte le a szemeit a fiú.
A lányokban most jött meg minden felvilágosodás. A felismerés ,milyen komoly helyzetben vannak. És nincs mese...se játék. Ez a valóság.
Ophelián úrrá lett valami aggodalom. Hiszen ezt nem tervezték...nm ilyen hamar. Honnan tudtak ők mindenről ?
Roxi csak a falnak dölve hallgatta a bátya monologját ,majd ahogyan befejezte, megfordult s kiment az üzletből.Ő nem ide tartozik, s ez a felismerés most jutott el végképp az agyáig. S a szép időben végleg eltünt a házak és autók között a lány teste.
- Dimitry . - nézett vicsrogva a fiú a másikra.
Egy narancsos hajú űrmanó lépdelt be a terembe ,majd a számitógépez ment s átnézte az adatokat. Areks csak figyelte feszülten ,míg a mellette álló Yune ,még mindig a foglyokat vizslatta. Dimitry hümmögött párat s utána vagy 10 perc múlva végre a figyelmét szentelte a másik kettőnek.
- Tudod mit jelent ha engem küldenek.
- Természetesen.
- Akkor mit mondasz Areks ?
- Itt az idő?
- Igen ,hiszen ennyi idő alatt semmit sem értél el. - lépdelt mellé az idegen.
- Ez nem igaz. Felállitottam egy csapatott és kiismertem az ellenséget. Sőt a vezetőjük itt is van! - mutatott a lány fele aki a burokban volt még mindi aludva.
- De nekünk tettek kellenek Areks! - közölte fölényesen Dimitry ,majd Yune-ra pillantott.
- Szóval akkor motantól te irányitasz mi,?
- El kell fogadnod a helyzetett. Vesztettél. - jelentette ki jegesen,majd megfogott egy kést s azt a buborékot amit Yune ennyire figyelt felhasitotta.
A macska fiú kikászálodott a truyis anyagból s kinyitotta a szemeit, elmúltak a szép álmok.
Rögtön felismrte a helyet ,bár nem tudta hol van. A sötét kamra szerű hely ,melyben modern berendezések voltak össze-vissza elhelyezve. Aztán észrevette a lányt aki mé mindig az édesek álmát aludta.
- Vavy. - motyogta ,mire Dimitry a másikra nézett.
- Szóval egy ilyen lány lenne az ellenség vezetője. Úgyan Areks ,te ennyire gyenge vagy ?
- Nem minden az aminek látszik. - kezdte el a védelmét az űrmanó.
- A nevem Yune. - nyújtott kezett a macskasrácnak a zöldes hajú ,mire az megfogta a kezét.
- Az enyém. Ame. - jelent meg egy apró mosoly a szája szélén. Nem tudta miért ,de ebből az álomból felébredve úgy érezte haza került.
És ez az alak, ez a Yune, mintha egy régi jó barátja lett volna.
Dimitry csak fapofával figyelte az eseményeket ,míg Areks-et ete a fene.
|