22. rész – Az első megméretetés

-         Kész elegem van! – pillantott fel Hikari miközben kedvesen elmosogatta az utolsó tálat is. Éppen zárták a boltot s javában a tavaszi szünet zajlott.

-         Mi a baj Hikari-chan ? – pillantott rá Gigi.

Valahogyan a lány felnézett a vörösesre. Ez talán lehetett azért is ,mert ők már régebben is találkoztak ,sőt Hikari és Reita hozta erre a helyre a lányt. Gigi most nemrég érkezett felváltani Hikari-t aki azonban cseppet sem volt jókedvű.

-         Reita-san csinált valamit ?

-         Mi ki ? – pillantott fel Hikari megfogva a fejét ,majd elmosolyodott egy picit. – Nem ,most nem ő.

-         Akkor ki ?

-         Az a fráter volt. – mutatott gyilkoló tekintettel a polcok felé.

Gigi csak körülnézet eleinte értetlenül ,majd megértette az egészet. Igen ,tény Noru mostanában kibírhatatlan volt.

-         Mindenki ezt gondolja… - motyogta.

-         Igen, féltékeny ,hogy Ame sikeresebb köztünk ,mint ő. – vonta meg a vállát Hikari.

-         Miről beszéltek ? – jelent meg kedves mosolyával Roy.

-         Semmiről.. – zavartan vigyorgott a két lány ,majd arrébb húzodtak.

-         Jó éjt! – intett a vöröske ,majd elindult az öltöző felé.

Gigi egyedül maradt ,most. Szemeivel Noru-t kereste eszeveszetten ,de már a fiú is eltünt a látóköréből. Senki nem tudta ,hogy mi baja ,de félt együtt lenni Roy-al. Mert ő tudta, azt amit más nem….vagy legalábbis sejtette.

[    - Nem hiszem ,hogy ez jó ötlet! – szólalt meg egy srác a szobában. Arcát takarta a homály mely most rázudult a szobára.

-         Én meg azt mondom ,hogy jó. – szólalt meg még egy srác hangja. Ezt fel ismerte Gigi is.

-         Noru-san… - motyogta neki támaszkodva az ajtónak. Éppen erre fele járt ,hogy segítséget kérjen ,mert aggodot. Igazából Amanda miatt ,de nem tudta ,hogy mondhatná el ,vagy szólnia kellene-e egyáltalán.

-         Én inkább Roxy miatt aggodok. És…

-         Nem érdekel. A húgod csak bajt hoz erre az egészre, sőt mostanában egyre többet nyafogsz is.- vágott közben Roy felemelt hangal. De ebben nem volt méreg ,sem harag ,inkább valami jegeset árasztott magából ,amire még a kint lévő lánykát is kirázta a hideg.

-         Szóval nem érdekel.

-         Nem.

-         Akkor mi ?

-         A Mew Project…. Hamarosan a végéhez ér.

Noru elnézett oldalra ,jólt tudta ezt ő is , de félt. A lányok még nem álltak készen ,még nem…

Ekkor egy hatalmas csattanás hallatszodott ,mintha valaki a falnak esett volna nagy erőből. Gigi kicsit sikoltva belökte az  ajtót s bekiáltott rajta kétségbe eseten.

-         Noru-san!

-         Gigi… - pillantott fel a földről a fiú ,majd lassan feltápászkodott. Gyenge volt, így még nem látta, remegett a teste.

A lány tekintette lassan a szürke hajú férfira terelődőtt ,de az csak jeges pillantásokkal meredt a fiúra. A lány tudta ,nem Roy tette ezt Noru-val, de azt képtelen volt megérteni miért viselkedett így a legjobb barátjával.

- Roy-san… - motyogta a lány s most tényleg előntőtte valamilyen félelem.

- Gigi. – pillantott rá az említett alak. ]

Igen ,most úgyan ez a szorongató érzés fogta el a lányt. S nem engedte el.

-         Roy-san…mennem ..mennem kell. – motyogta s futásnak eredve ő is az öltöző felé vette az irányt.

A fiú csak nézett utána ,igen hamarosan minden megváltozik ,s akkor majd megtudja mindenki ,hogy kinek van helye itt…. És kinek nincs.

-         Gyere Ame! – hallatszódott kintről fel egy nevetés ,miközben az idő ismételten esőt produkált ki magából. Igen tavasz volt ,mégis néha olyan nyári záporokhoz vagy őszi esőzésekhez hasonlított ez az egész. A kis lucskos pocsolyák között apró bogarak sziluetjét lehetett néhol felfedezni ,vagy éppen menekültek valami nagyobbtól ami szintén ilyesmit vitt véghez.

-         Nem ismerlek. – jelentette ki a fiú ,miközben nézte a lányt.

-         Nah..ne mondj ilyet. – állt meg a lány ,s most mindkettejüket elkapta az eső. A fiú ajkai szélén egy pillanatra valami apró mosoly szerüség húzodott ,mire Vavy össze csapta kezeit. – Éljen!!

-         Menni kéne…

-         Rendben. – bolintott a lány s elindult Warai mellett a vissza fele vezető úton. – Mond Ame… szeretsz nálunk lenni ?

A fiú hirtelen elhallgatott ahogyan meghallotta a kérdést. Mit is mondhatott volna rá ? Igen ,és közben nem is. A lányok szerették őt, ő meg szerette Hikarit, Vavy pedig az egyik legjobb barátja volt ,aki vigyázott rá ,míg ő megnevetette a lányt. Ami mostanában elég sokszor került sorra.

      - Mond…miért sírtál mostanság olyan sokat ?

- Mert…- kezdte el a lány ,de ekkor valami hatalmas gömb csapodott közöttük. – AME! – kiáltotta ,mert a nyomás szétválasztotta a két fiatal ki-kit a másik irányba.

Aztán nagy sötétség borult mindkettőre. Legalábbis egyenlőre, s pont ilyenkor nem jár erre senki.

-         Hikari! Chibi, Gigi, Karolina ! – szólalt fel a fönök.

-         Munka van , a francokat…. – dühöngött a tészta szaggatás közepette Karolina.

-         Lee-chan itt kicsi is van.. – fogta be Chibi fülét a Gigi.

-         Jólvan na… - legyintett a lány ,miközben az említett négy lány most Noru-t vette a figyelem középpontjába.

-         Igen….a városban, nagy kisugárzást észleltünk…oda kénne mennetek…

-         Hol van Ame ? – kapta fel a fejét Hikari.

-         Vavy-val sétálgat. – torpant be a szobába Reita egy almát esszegetve.

-         Indulás! – ugrott fel Chibi leerőszakolva magáról Gigi kezeit ,majd mosolyogva ránézett, ő meg csak bolintott.

-         Indulás…..

Hikari-nak nem kellet se só se beszéd ,már futott. Egyenesen el Reita mellett. A fiú még sosem látta őt ennyire feldúltan. Főként egy fiúért…..aki nem Kira….

-         Megyek én is. – dobta el a csutkát a srác ,s közben megfogta Karolina vállát. – Hé csipősszájú!

-         Mivan ?

-         Te menj a többiekért… úgy hiszem itt nagy búnyó lesz.

-         Úgy ?

-         Úgy.

-         Akkor jó….már vágytam rá. – indult meg Karolina is s közben átalakult.

Reita csak Noru-ra ,majd Roy-ra pillantott. AZ utóbbit valahogyan ki nem állhatta az álszent alakot ,mindennél jobban gyülölte. De nem szólt ,mert Noru-val semmi baja nem volt.

-         Siess…

-         Rendben. – válaszolt a szökeség s egy pillanat alatt átalakult s a fegyverét fogva nekilódult ő is.

-         Hikari-san várj meg! – kiáltott Gigi.

-         Nem…nem lehet… - motyogta ,s ahogyan odaért egy pillanat alatt megfagyott benne a vér.

-         Hikari-san… - motyogta Chibi értetlenül ,mert a lány csak dermedten állt.

-         Valami baj van ? – szólalt meg Gigi.

-         Ame…ame…- motyogta majd hangja elcsuklóan sikoltásba veszett. - AME!