| tbmm részek1évad : 8.rész - Amint a felnőtt elmegy otthonról, cincognak az egerek. |
8.rész - Amint a felnőtt elmegy otthonról, cincognak az egerek.
8.rész – Amint a felnőtt elmegy otthonról, cincognak az egerek.
- Az lehetetlen…csak képzelödtetek.. – szólalt meg Wendy egyet ásítva, jelezve ,nem pihente ki magát.
- Nem ,nem képzelödtünk! Tényleg egymásra voltatok borulva. – jelentette ki vigyorogva Ichigo.
- Jajj , annyira aranyos volt Vavyan-san! – csatlakozott a beszélegtésbe Hikari.
Vavyan szabadnapos volt ma ,legalábbis azt hitte s ezért jól kelt fel reggel ,nem mintha nem szeretne dolgozni ,csak fáradt volt. És még gyógyulgattak a sebei ,mint Wendynek. Ám mint kiderült utólag be kellet jönnie munkába ,s pont eme beszélgetésbe csöppent bele.
- Miért voltam aranyos ? – sétált be értetlenül a lány.
- Azt mondják ,hogy úgy aludtunk egymáson ,mint két fantasztikus barátnő.- mutatott a lányokra úgy Wendy ,mintha örültekkel lenne körül véve.
- Nem hazudok! – pattant fel Ichigo.
- Én nem tudom… nem emlékszem. – szólt közbe elterelve a szót Vavy, majd átadott egy kis dobozkát Ichigo-nak. – Ezt Masaya küldi.
- Nekem?! – lepödött meg a lány ,majd elvette hirtelen s nézegetni kezdte.
- Na nem bontod ki? – Hikari.
Néztek mindhárman kíváncsian a macska lány mögött aki ,láthatóan elpirult s izgalomba hozta a gondolat ,hiszen előbújtak kis szőrős fekete fülei. A lányok elkezdtek hátul kuncogni.
- Mivan? – nézett hátra Ichigo ,de nem esett le neki.
- Semmi…- motyogta Hikari és Wendy.
Ekkor lépett be Noru s végigmérte a lányokat. Láthatóan nem dolgoztak ,de nem szólt mert nem volt ma forgalom. Aztán észrevette a nevetés tárgyát ,de inkább nem lőtte le a poént….egyenlőre.
- Vavy, erős érzékelést találtunk valakiben ,s kénne ,hogy gyere ,mert szerintem ismered. – szólalt meg mire a lány abba hagyta a kuncogást s bolíntva kiindult.
- S nekünk nincs feladatunk? – kérdezte Ichigo ,de zavarta ,hogy a lányok még mindig nevettek.
- Még nincs…de ne lazsáljatok..- mondta majd elindult kifele ,aztán mégis megtopant az ajtóban s vissza nézett elvigyorodva a lányra. – Izgalomba hoztak Cica Mica ?
- ~ MI?!~ - gondolkodott a lány ,majd végre leesett neki s egy 180 fokot forogva a füleire tapasztotta a kezeit. Észrevette két barátnőjét akik csak még jobban nevettek. – TI TUDTÁTOK!!! – kiabálta ,s elkezdte őket kergetni.
Egy sötét szobába vezette Noru a lányt. Vavy az egyetlen akit hirtelen megpillantott a szobában az Roy volt ,aki mint általában most is a gép előtt ült és valamit ügyködött. Aztán körbenézett s felvélte fedezni azt ,hogy ez nem csak egy egyszerű sötét szoba, hanem valami labor lehetett. A nézelődésének a fiú vetett véget.
- Szeretném ha megnéznéd a képet. Ez a lány veszélyben van ,s tudni szeretném miért. Hozzánk tartozik vagy nem.- sétált a monitor elé a fiú ,majd pár másodperc után követte őt a lány is.
- Xaxa…- motyogta alig halhatóan a lány. Hangja elment hirtelen, mintha minden hangszála megfagyott volna ,majd ez a dermesztő jég egyenesen a gyomrába haladt volna tovább.
Noru figyelte a lány reakcióját s tudta nyomon ,van ,igen neki is ismerős volt a fiatal lány ,éppen ezért kérte ,hogy Vavy jöjjön vele ,nem más. Roy is észrevette ezt a hirtelen csendet ,meg is lepödött ,bár inkább foglalkoztatta az a nyomot hangulat ami pik-pak a termett is betöltötte.
- Mennem kell . – szólalt meg hirtelen Vavy ,mire Noru csak bolintott s elkezdett futni.
- ~ Megkell találnom Xaxát, valami baj lehet, nem ő nem , ő nem lehet az ellenségem!~ - kapta fel a lány a kabátját ,majd a többiektől el sem köszönve elfutott, elhagyva a munkahelyét ,az utcát. A három lány értetlenül nézett utána.
- Biztos megint összevesztek… nem lepödnék meg .- sóhajtott Ichigo s fojtatta a cd-k pakolását.
A két lány csak elismerve bolintottak.
- ~ Várjunk…Nem ,itt valami más lehet~ - állt meg hirtelen Wendy a pakolásban-~ itt hagyta a medálját.~
- Hogy áll a szövetégesűnk ? – követte szemeivel a monitor tevékenységeit az alak.
Egy sötét terem vett körbe mindent. Igazából ,csak a monitor világította be a szobát ,mégsem érezte az ember ott nyomasztónak a dolgokat.
- Egyre jobban találja a társait…- lépdelt be Ophelia s nézet a fiúra. – Mért nem küldöd rájuk?
- Mert még nincsenek ellegen , szeretném ha minden Mew a helyére kerülne…- mondta ,majd a pillantása a lányra vándorolt. – Neked is akkor kezdődik a küldetésed.
- Areks , miért nem árulod el a dolgokat ? Miért kell titkolozni ?
- Ophelia! Dren nem véletlenül küldött ide…a bukásuk után ,én kértelek ki.
A lány erre elhallgatott ,nem tudott mit mondani. Mégiscsak Drenék nevelték fel őt.
- Rendben…-szólalt meg motyogva.
- Basszus , basszus , basszus …..B***MEG!! – kiáltotta egy lány a tesiterem előtt. – Miért nem tudsz jobban vigyázni ?! Na tünés! – húzta közelebb a lábát ,majd elküldte a személyt aki ott volt.
- Öhm…- sétált oda valaki zavartan ,talán kicsit félve.
- Hm? – nézett fel hirtelen a lány lepödöten ,majd amint észrevette az új jövevényen ,hogy szorong elvigyorodott. -~ Hatást mértem rá~ - Segíthetek ?
- I..Igen! – nézett fel hirtelen a lány, haja nem volt most bekötve, így az is fellendült a fejével együtt ,nagy örömöt okozva ezzel a lánynak. Hirtelen elkezdte kiköpködni a lány barna haját ami a szájába ment ,majd mérgesen nézett rá, de ahogy észrevette annak sajnálomal teli arcát ,inkább nem szólt rá. – Csak ,azt szeretem volna megkérdezni Li-sama, hogy van-e kedved eljönni velem a koncertre. Tudod most lesz….és…Hallotam ,hogy hamarosan lesz a szülínapod…
- ~mi?~ - meglepödött a lány. Egy ilyen meghívást régen nem kapott. Főleg ,mertaz iskolában 9.-esként mindenki furának tartotta és kerülte. Igen ez váratlanul érte most őt. Még a szava is elállt ,pedig ez ritka volt. Megfigyelte a lányt. - ~ Teljesen átlagosnak tünik…~ - nézet semmiféle érdeklödést nem kímútatva majd ,mégis elmosolyodott felé.
- Na?
- Köszönöm…de a szűlinapom még 1 hónap múlva lesz.- mondta majd felállt. A lába is sokkal jobban lett ,hát igen ,ha nem nyúl hozzá senki nem is lehet baja.
- Akkor…nem?- nézett rá szomorúan a lány.
- …- hirtelen érdekes arcot vágott. Nem tudta megmagyarázni miért ,de kellemetlenül érezte hirtelen magát, majd elmosolyodott könnyítve a lelkén. – De szívesen.
- IGEN!! IGEN!! KÖSzönöm!! – kiáltotta a lányka mire mindenki a terem előtt bolondnak nézte ,de ez most nem érdekelte.
A másik csak nevetett egy kicsit a vidám kislányon, jól megfigyelte azt. Hosszú barna haj és szem. Teljesen átlagos forma ,talán egy kicsit túl vidám. 13 éves körül lehetett ,legalábbis így állapította meg hirtelen.
- Mi is a neved ? – nézett rá mosollyal miközben elindult.
- A nevem Alexa Piper ,de csak Xaxának hívnak.
- Xaxa ?! ez olyan mintha egy hangszer lenne…- nézett a lányra vigyorogva. Az csak elkezdett nevetni.
- Mondták már ,de nem zavar. -^.^-
- ~ Na egy érdekes lény…nem sértődékeny, ez tetszik~ - mosolygott ,majd elnevette magát s jó kedvel szólalt meg ismét. – Az én nevem Karolina Goceva.
- WOW!!! Pont az mint az énekesnőnek! Tényleg….még hasonlítasz is rá! – nézett rá Xaxa, mire Li csak nevetni kezdett.
- Mondták már páran.
Egy lány futott az utcákon. Keresett valakit ,kabátja félig lógott rajta ,látszott ,hogy sietett. Majd hirtelen megtorpant az utcán s felnézett. Ahogy lihegett az meglátszott , hirtelen nagy hideg lett. Eddig is mostanság kezdett hűvösödni ,hisz Oktober közepe volt ,de most hírtelen jött. Váratlanul az égre meredt a tekintette a fejét is felkapva .
~ XAXA HOL VAGY!!! ?! ~
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
