| tbmm részek1évad : 6. rész – Az űrmanó , az ő mew tündére és a vörös lóri születése 2. |
6. rész – Az űrmanó , az ő mew tündére és a vörös lóri születése 2.
6. rész – Az űrmanó , az ő mew tündére és a főnix születése 2.
- Ha?! – ugrott fel a lány hirtelen. Megint kiverte a víz az álmától. Most is ,mint ilyenkor mindig a tükör elé futott s megnézte a hátátt, azonban most ez nem ment olyan simán. – ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!
- Mi ez a hátamon??!! – kiabálta ,miközben vizsgálgatta a vörös szárny alakú tetkót s hátán. – Milyen tetkó ez….engem megölnek ,ezt hogy magyarázom ki?! – borult ki a bili a fejében ,s idegességében nem tudott rendesen gondolkodni ,majd hirtelen megtorpant s elmosolyodott. – Eddig is mindig eltünt ,csak várnom kell egy picit…. – mondta ,majd elkezdett számolni ,de közben nézte a tükört.
- 5 perc
- 4 perc
- 3 perc
- 2 perc
- 1 perc…..
- ILYEN NINCS!!! – kiáltotta hiszen most nem tűnt el. – Nem érdekel ,eltüntetem…- morogta ,majd leszedte a kabátját s kirohant a házból.
- ~ Tény ,hogy furcsa képességem van ,de ezektől a tetkoktol megörülök!!~ -gondolta.
Hiába indult meg ,kezdett esteledni s a boltok ,üzletek bezárni ,de egy ideges agyat ilyenkor nehéz észhez téríteni, főleg ha az Hikari.
- ELÉÉÉG LEGYEN!! – sikította egy lány a zenebolt előtt. Mint minden rendes vezető és eladó ,ők is kirohantak ,hogy segítsenek. De nem volt már ott senki.
- Elegem van ezekből a huligánokból…- morgott Roy ,most az először. A lányok is lepödöten néztek rá.
- Nyugi…majd Vavy feltakarítja..- mutatott Noru a kutya piszokra ami mellettük hevert, majd elvigyorodott. – Úgyis rokon lelkek azzal aki csinálta.
A lány hirtelen paradicsom vörös lett. Aki akkor ment el biztos arra tippelt volna ,hogy attól ,hogy zavarban volt. Pedig nem, hanem azért mert megakarta ölni Noru-t.
- Had kapjam el!!! – kiabált a lány ,miközben Ichigo fogta le.
- Enged csak el ,kíváncsi vagyok rá…- mosolygott a fiú. – Főleg ,hogy a kaki nem vár meg…;)
- Roy , b üzemmód! – kiáltotta Ichigo ,majd ugrott egyet s elengedve Vavy-t ő éppen Roy karjaiba esett. Roy hirtelen lefogta a lányt ,majd megemelte ,hogy ne érje a lábát a föld s bevitte. Utánuk nézett Noru és Ichigo.
- Imádom idegesíteni…- nevetett a fiú.
- Azt észrevettem…-vágott fancsali képet a lány majd megjegyezte – csak te hozod ki a sordrából. De te nagyon…- majd szemük megakadt a túloldalon. Mindketten figyelték azt aki arra ment ,majd hirtelen Ichigo berohant a zeneboltba.
- Vavy!! Hol vagy Vavy ?!
- Tessék…- ment oda elé a lány ,bár látszott ,hogy még durcás volt. Kedvtelenül nézett barátnőjére ,majd sóhajtott. – Ugye nem Noruról van szó.
- Nem..- rázta meg a fejét ,majd aggódó pillantást vetett a lányra ,akiben ennek láttán szintén aggodalom lett úrrá.
- Mi történt ?
- Wendy…Wendy Hour….- mondta ,mire Vavy szemei kikerekedtek.
Az utca teljesen tele volt ,talán a nagy meleg miatt ,ami most köszöntött Londonra. A lány sétált egyedül az utcán, hazafele ment az iskolából ahol mostanság temérdek rossz dolog érte.
- ~ Mért tettek ki a csapatból? Hisz a bolond is látja ,hogy én vagyok a legjobb…~ - gondolta miközben bandukolt s vissza gondolt az elmúlt napokra.
- „ Elég legyen Wendy! – kiáltott a tanár . Már üres volt a terem ,mindenki hazament.
- De Jonathan Professor…..- motyogta ijedten a lány.
- Amíg nem tudsz csapatban dolgozni addig kiraklak a csapatból. Bármilyen jó is vagy, a csapat az első, egy-egy meccsen is.- jelentette ki majd a papírján kihúzta a lány nevét.- Wendy Hour, amíg nem tanulsz belőle ,nem akarlak látni az edzéseken. – jelentette ki ,majd elment s a lányt egyedül hagyta. A lányban egy világ omlott össze. „
- ~ Ez igazságtalanság…mindenek az a lány az oka.~ - gondolta immáron visszatérve a valóságba ,a jelenbe. Azonban nem vette észre ,hogy már jó ideje egy másik úton haladt ,s most egyenesen az egyik sikátor közepe fele haladt. - ~ Vissza kell fordulnom..~
Azonban amint a lány megfordult saját tengelye körül ,valami hatalmas szél érintette meg. A barna hosszú haját csak lobogtatta, míg ő a kezeit arca elé temette s közben aggódóan nézett előre.
De semmit nem látott , sehol semmi és senki így nem is értette az egészet.
- Lám lám… egy tökéletes alany. – hallotta a hangokat ,de még mindig nem volt sehol semmi.
- Ki a fene vagy te? – nézett hátra de még mindig semmi ,ám e reakciót heves nevetés váltotta ki.
- Nem gondoltam volna ,hogy léteznek ilyen buta lények…- nevetett s Wendy végre megpillantotta azt aki rászállt .Ott lebegett előtte. A lány meglepödött ,de emberhez képest nagyon jól viselte az idegen fel bukanását .
- Na ne már…- kezdett el nevetni ,mire a másik fancsali képet kezdett vágni. – Mióta vannak a fiúk női ruhában nálatok?! Én mindig féltem, vajon az idegenek mennyire félelmetesek…hát látom…- nevetett tovább.
- A nevem Areks és igenis félelmetes űrmanó vagyok! – próbálta menteni a helyzetet a fiú.
- Areks ?! – hagyta abba a lány ,de még mindig mosolyra álltak még a szemei is.
- Ehh…- köhintett ,s közben az ideg rángatta a fiú szemöldökét ,majd kitárta jobb kezét a lány elé. – Élveztem a beszélgetést…de dolgom van. – mondta ,s mire a lány felkészülhetett volna , Areks keze már fekete fénnyel világított ,majd a lány szívéhez nyomta ,s kezdte átültetni belé a mutánst. – Nah most már nem nevetsz….igaz ?!
A lánynak a szemei elsötétültek ,már nem válaszolt semmit. Aztán hirtelen Areks elszakadt a lánytól s míg a fekete fények is eltűntek, Wendy is a földre esett.
- Mi a? – nézett körül az űrmanó de semmit nem látott ,aztán tekintette a lányra tévedt akin most egy jel jelent meg s kezdett fényleni sötét rózsaszínes fénnyel.- A francba..- nézett maga elé idegesen ,majd rohanni kezdett az eszméletlen lány felé ,kikészítve a fegyverét.- Blue Blade – kiáltotta támadás közben s lecsapott.
Hatalmas fény vett körül mindent, senki nem látott semmit. Aztán mégis kezdett elhalványulni a fény s Areks nyitott szemmel és öröm vigyorral az ajkain várta ,hogy lássa a lányt vérbe fagyva. De az öröme hamar eloszlott s szemeiben az értetlenség fokozodott ,mikor nagy szemekkel bámulta a vörös hatalmas szárnyakat ,amik körbe vették a lányt ,mintha anyai védő oltalmazás lenne.
- Ez lehetetlen..- jelentette ki szinte leesett állal ,mikor magához tért s csodálkozástól.
- Hidd el ,ez még csak a kezdett..- kiabálta valaki mire Areks megfordult. A kiabáló lány bár messze volt ,mégis hatalmas rúgás érte az űrmanót. A másiktól. Areks vagy 5 métert repült egyenesen bele az épület kemény falába, majd a lány futva érkezett hozzá s még a kába lényt a nyakánál fogva felrángatta.
- Hol a lány? –kérdezte tőle s közben rángatta. – Hol van?
- Momo ne rázd ,hiszen nincs magánál.. – ért mellé Ichigo- ereszd el…
A lánynak nem kellett kétszer mondani ,durcásan elnézett míg Areks a földre zuhant. Oldalra nézett, szemeivel a lányt kereste s remélte nem késtek el.
- „ Micsoda? Miből veszed? – nézett rá aggódóan Vavy.
- Láttam az utcán az elöbb…s követte valami…- válaszolta Ichigo.- Roy! Tudsz keresést készíteni hol lehet? Hova mehet?
- Meglehet ,de kell egy kisidő…
- Mennyi..? – nézett rá Vavy.
- Minimum 20 perc…”
- ~ Minimum 20 perc…Wendy…~ - nézett körül Vavy mikor irtelen megakadt a szeme valamin .- Ichigo…- motyogta s kereste társnőjének a vállát, s azt birizgálta.
- Tessék? – nézett rá ,aztán ő is lepödöten nézett tovább.- Ez mi?
A szárny mint egy kis bunker volt védve a lányok nem tehetek kinn semmit.
- Mi mi történt..- ébredezett Wendy.- hol vagyok?
- Ne félj…biztonságban..- nézett rá le valaki .Egy fiatal lány volt az vöröses hajjal és fura piros ruhában. Igen ezt Wendy ezt meg is jegyezte. Hirtelen a lány elkezdte vissza bontogatni a szárnyait s felállva nézett lepödöten a vele szemben álló másik két lányra.
Wendy is felállt ,védője mellé s ő neki is megakadt a szeme azon a két lányon.
- Egy macska, egy kutya és.. egy madár…ti együtt vagytok? – nézett rájuk.
- Háát..- kezdte el Vavy és Hikari kicsit meglepödve, nem tudták mit mondjanak ,hogy ne sértsék meg egymást.
- Igen… - mondta ki Ichigo ,majd kezét Wendy felé nyújtotta – és te is, Wendy Hour…a farkas.
- Ki? Én? Farkas?- nézett értetlenül a lány.
- Ummm…Wendy nem vettél valami furcsát észre magadon? – mutatott rá Vavy.
- Nem ,én teljesen normális vagyok, de tök régóta viszketnek a füleim ami furcsa…- mondta s felnyúlt a füleihez. Hirtelen kikerekedtek a szemei miközben a szőrös pamacsokat fogdosta. – ÁÁÁÁÁ Mi ez?? – kiabálta s húzta a saját fülét.
- Te is Mew vagy mint ,Vavyan, én és ti..- magyarázta Ichigo s közben kirakta a kezét még egysszer. – Elfogadjátok a sorsotok, hogy együtt védjük a földet? ,legalábbis Londont?
- Öhm..hát…- nézett először félénken Hikari majd elmosolyodott látva ,hogy a lányoknak igenis fontos s oda rakta a kezét. – Természetesen.
Ichigo és Hikari most Wendyre nézett ,aki azonban Vavyt figyelte. Lám a sors kifürkészhetetlen ,megint egymás mellett kell dolgozniuk, méghozzá egy még fontosabb dologban. Hosszan figyelte a két lány egymást ,majd Vavy elmosolyodott s erre Wendy is ezt tette.
- Benne vagyok, kiváncsi leszek hogyan boldogulunk majd. – s elmosolyodott de ez igazi mosoly volt s a kezét a többiekére rakta.
- Én is! – rakta a kezét Vavy a lányokéra, s igazából nagyon örült ,hogy így látta Wendyt s ,hogy megúszta ezt az egészet.
- Éljenek a Tokyo? Black Mew Mew-k!!- kiáltotta Ichigo.
- És.. hova tűnt az idegen..- nézett rájuk Wendy.
Gyorsan megfordultak ,de már sehol nem volt senki. Areks helyét azonban a falban lehetett látni, csak ennyi árulkodott arról ,hogy volt itt valaki.
- TŰNÉS HULIGÁNOK!! – kiabálta egy idősebb ember az emeletről – Hívtam a rendörséget!
- El kénne mennünk…- szólt Hikari ,mire mindenki bolintott.
Vissza változtak s kifutottak a sikátorból majd mindenki a saját lakó helye fele kezdett elmenni.
Azonban arra nem gondoltak ,hogy valaki figyelte őket. Főleg Wendy-t.
- Légy üdvözölve én Mew tündérem…- vigyorodott el az alak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
