| tbmm részek1évad : 5. rész – Az űrmanó , az ő mew tündére és a vörös lóri születése 1. |
5. rész – Az űrmanó , az ő mew tündére és a vörös lóri születése 1.
5. rész – Az űrmanó , az ő mew tündére és a lóri születése 1.
- Bla bla bla…- hallatszodott egy fiatal fiú hangja, elég gúnyosnak mutatkozott, vagy csak ő volt mindig az.
- Areks Hagyd abba! – veszekedet vele a másik.
- Mi lenne ha mind a ketten békén hagynátok a másikat? – lépett be a semmit tevő terembe a harmadik személy. Érdektelenek tűnő arca még mindig frászt hozta az említett másik két személyre.
A terem felvette hirtelen London egyik külvárosának az alakját, mintha a terepet innen rögtön felmérhetnék ,mintha láthatnák az egészet. És igen ,ez a kép egyenesen elrepít minket erre a terepre ,szépen bejárva a sikátorokat ,és főleg azokat. A sötét és szűk sikátorokat ,mintha tervük lenne ,mintha ez érdekelné őket igazából.
- Mint látjátok gondosan készitettem az anyagokat ,s ebből adodóan ,most mindent láthatok ami ott van. A sikátorok elég szűkek és sötétek ahhoz, hogy egy-egy mutánssal megtámadhassunk valakit, s végre rájöjjünk arra ,hogy nyerjük el az emberek életerejét. – csettintett a lány s a másik kettő csak nézett rá. Tényleg megtervezte ,elég rendesen. Biztosan oka is volt rá. Igen volt, talán valami bánat érte ,vagy csak az a ösztön vezérli miként tönkretegyen másokat. Ám mégis egyetlen egy szó igaz ,ami szinte mindenkit ösztönöz egy-egy ilyen munkára….a bosszú.
- Ophelia ,én nem gondolom ,hogy ilyen hamar kéne cselekednünk…- válaszolta erre Areks.
- Mért, meg várnád, míg az a jöttment ázsiai összegyűjti a Mew-ket? – nézett rá szúrós tekintettel.
- Nem ,csak azt mondom nem szabad rögtön minden kártyát kivetni az ellenségnek. A Pakli bár nagy ,de nem tudhatod melyik része jó és kell egy-egy meccs közben.- vélekedett tovább.
Ophelia nem szólt tovább, értette mit akart mondani a társa ,mégis azt érezte ez mögött sokkal több van ,mint amennyiről tud ,s ez zavarta ,nagyon is. Hirtelen a tengelye körül 90-es fokban megfordult ,s elindult ki a teremből.
- Gondolkozzatok el azon amit mutattam…- fejezte be a mai beszélgetést, s kilépett az ajtón.
Pár perc csend következett. Areks társa nemigen tudta ,mire is volt jó ez a vita ,hiszen igaza volt Opheliának. Ha megvárják ,míg összegyűlik minden Mew ,könnyen a Tokyo-i társaik nyomába vonulhatnak.
- Igaza volt Opheliának ,de sokkal jobb tervem van. Csicseregtek a madarak ,s előbb ezt szeretném elintézni. – válaszolta Areks ,barátja értetlen arckifejezésére.
- Milyen madarak?
- Könnyűek ,bájosak és nagyon elővigyázatosak és alázatosak…- vigyorodott el a fiú ,majd eltünt.
- ~ Mindig ezt csinálja ,sosem lehett tudni mit gondol.~
- Hikari kisasszony! – kiáltott az egyik udvarhölgy a hatalmas házban.
- Hallom, hallom…- mondta a fiatal lány s kikászálodott végre az ágyból.
Nagyon fényesen sütött ma a nap ,a ezelőtti napokban átélt esők és zivatarok után ,ez igazán hirtelen jött az embernek. Sokan migrénesek is ,bár a fiatal lánynál nem ez volt a gond oka.
- Hikari kisasszony! – nyitott be a nő ,majd meglepetten tekintett a fiatal lányra. – De hát kisasszony… hamarosan indulnia kell az iskolába.
- ~Mit tegyek…nem láthatja meg~ -gondolta ,majd hirtelen eszébe jutott valami ,s elővette drámai alakját.- Ohh.. Rosee néni…- futott oda az idősebb nőhöz ,majd át ölelte s könnyezni kezdett.- Annyira rosszul ébredtem ,és fáj mindenem, kérlek ne menj el ma itthonról ,és ….- kezdte ,de a nő megállította pár csitító szóval.
- Ejnye ,ejnye Hikari. Mit szólna ehhez az anyukád.- majd megfogta kis védence homlokát s ő a sajátját összeráncolta. Mondjuk nem igen kellet ,épp elég ráncos volt már. De így jelezte védence felé ,hogy igen ,talán picit aggódik.- Hm….láza van a hölgynek…ideje vissza bújni az ágyba. – indult ki a szobából s felkapta a kabátját ,de még egyszer hátranézett figyelmeztetően. – Ha az úrnő éhes menjen le ,van megterítve, de ha nem akkor ki ne merjen kelni az ágyból!
- Értetem Rosee… - mosolyodott el a lány ,majd pár másodperc után csak azt hallota ,ahogy a nagy ház ajtaja becsapódik. Igen Rosee elhagyta a háza. S talán jobb is ,hiszen mit mondhatott volna neki ,honnan szerezte vadonat új szerzeményét. S egy ilyen „Úri hölgy?” . Ezek a gondolatok jártak a lány fejében ,ugyan akkor tudta nem szabadott hazudnia ,főleg nem egy ilyen kedves nőnek ,aki törődik vele. Mondjuk nem is hazudott ,hisz tényleg nem érezte jól magát. De annak kivételesen örült ,hogy régebben több drámai szakra is jelentkezett s részt vett rajtuk. Igen azok voltak a szép napok ,mikor még anya és apa is ott volt a kisleányuk első színi előadásán ,ahol szörnyen lámpalázas volt. S most ? Most mindketten dolgoznak. Mondjuk nem lehetett panasza a lánynak ,hiszen mindent megkaphatott volna. De neki mégis a családja és a barátai hiányoztak.
- Megúsztam…- motyogta a tükör elé lépdelve ,majd megnézte benne a hátát. – HOVA TÜNT!!??- kiáltotta hirtelen mikor észrevette ott semmi nem volt.
- És akkor mostantól a csapat vezetője Vavyan Smith! – fejezte be a bejelentését Jonathan Prof.
- Én ? Mért pont én? – nézelödött szét lepödöten a fiatal lány. -~ tény ,mióta mew és iskola után sokat dolgozik , sokkal jobban mennek neki ezek a feladatok is.
- De tanár úr! – szólalt meg hirtelen a teremben egy barna hajú lány. Most midnen szem rá szegeződött, de nem zavarta .- Miért éppen Vayvan? Úgy értem én régebb óta vagyok a csapatban s igazán sokat teljesítettem hogy bemutassam ráérett vagyok a csapat vezetője.
- Hm..- nézett rá hirtelen a tanár és ,megemelte szemüvegét ,majd a naplóba nézett. – Miss…Hour. Igaz?
- Igen…
- Kedves Hour kisasszony ,szerintem igazán jól döntöttem. Hiszen tény ,hogy az ön elért eredményei fantasztikusak ,de egy csapat vezetőnek a lényege ,hogy összetartsa a csapatot ,márpedig erre Vavyan a legjobb. Vagy netalán nem így gondolja? – kérdezte tőle megint meg ,ám erre a lány nem válaszolt. Tudta ez a mondat inkább lerázó volt ,mintha azt akarta volna a tanár úr szépen megfogalmazni ,hogy: „Nem ön dönt helyettem, Miss Hour, ön szerint ki a tanár s ki a taplnyaló?”
A barna hajú lány belépett Vavyan mellé ,de nem nézett rá. S a meccs elkezdődött. Vavyan inkább lelket öntött a csapatba de kétség kívűl az a lány volt a legjobb. Már az első percben bedobta a lány a kosárlabdát a kosárba. S ez szinte végéig így ment. Vavyan futott a labdáért ,de szinte sosem jutott hozzá ,valaki mindig elhalászta előle.
- ~Most nem hagyom magam!~ - gondolta s neki iramodott ,aztán hirtelen egy kecses mozdulattal megjelent mellette a másik lány, aztán….
Mindent beborított hirtelen a vörös fény. Szinte senkit nem látott s pont emiatt nem tudott mit mondani.
- Hova kerültem…?- kérdezte a fiatal lány ,majd megfordult s hirtelen egy Vörös lóri jelent meg előtte. Egyre és egyre közeledett ,majd a csőrével megszúrta a lányt.
- Áááúú…- kiáltott ,mire mindenki odanézett. Elmúlt az előző ,bármi is volt az.
- Minden rendben Vavyan? – kérdezte egyik csapattársa.
- Persze…semmi bajom..csak elestem…- fülentett a lány ,majd elkezdte keresni támadóját a lány. De nem találta. Talán elmenekült, vagy… mégsem ott van. Pillantotta meg ,de az csak egy hűvös s lenéző tekintetett íletett a lány felé meg magának.
Hamarosan kicsengettek s Vavyan egyedül futott neki az útnak. Ki akarta deríteni mi történt ,de nem gondolta ,hogy valahogy hamarabb is belebotlik az egyik megoldásba. Épphogy megállt a lány s csak nézett a másikra. Csak nézték egymást másodpercekig, farkas szemet néztek s várták ki nyer először.
- Tartsd távol magad tőlem…- mondta a barna hajú lány ,majd szép lassan elment.
Vavyan csak állt s gondolkozott ,zavarta ez a helyzet ,ám ezt is megmentette hamar valaki.
- Vavyan!- kiáltott s odafutott. – Na mivan? Olyan vagy ,mintha ezer bogár vágott volna pofán…- mosolygott.
- Bogár?! – nézett rá értetlenül a lány ,majd megrázta a fejét.- Nem ,de lenne egy kérdésem.
- Mondcsak…- indult el s a barátnője ment mellette.
- Ki az a Hour ?
- Hour? – nézett Ichigo a lányra ,majd elgondolkodott ,mintha meséltek volna már róla.- ~Megvan!~ ,majd megtorpant s ránézett. – Wendy Hour. 11-es lány aki fantasztikusan kosarazik ,nagyon sok ösztöndíja van ebből. Nincs sok barátja ,viszont ellensége annál inkább ,mert undokoskodik. Mondjuk igaza van. Vagy 8 éve gürizik abban a csapatban s akkor a tanára még arra sem lépes, hogy észrevegye.
- Nem…- motyogta a lány ,majd elnézett. ~ Én csak 1 hónapja vagyok a csapatnál s egyáltalán nem vagyok jó benne még ,mégsem őt választotta.~- Ichigo?
- Igen?- nézett rá lepödöten.
- Mi az ha egy Vörös lórival álmodom? De nappal….
-Lóri?! –torpant meg a lány .
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
